Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Bankház-és bankárbiográfiák - Bankárok és bürokraták: A Magyar Általános Hitelbank igazgatósági tanácsa és igazgatósága (1876–1905)
Bankárok és bürokraták. A Magyar Általános Hitelbank igazgatósági tanácsa... 223 az, hogy nem az igazgatótanács, hanem az igazgatóság élén találjuk. Ezt még élete méltatója, az agrárius tábor vezéralakja, Bernât István is magyarázandónak találta. Az érvelés egyszerre volt genetikus és etikai: az arisztokrata bankvezér alakját egyrészt „a genovai patrícius” ősöktől származtatta (az apai ág valójában a katonai pályán mozgott), másrészt kiemelte, hogy „élete javarészét a polgári munka szolgálatában tölté el. Nem mint dilettáns, nem mint szinekurák boldog birtokosa, hanem megbecsülve a munkát és nem kerülve a törődéseket, melyhez itt a siker kötve van. Az arisztokratikus környezet, melyből eredeti [sic!], kiváló érdemmé teszi ezt nála...”11 Pallavicinit az 1879 decemberi rendkívüli közgyűlés után az 1880. január 5-i igazgatótanácsi ülésen iktatták be hivatalába. Belépése után hamarosan sor került az első erőpróbára az igazgatótanács egyes tagjai és az új vezérigazgató között. Sürgősséggel került sor a 6%-os aranyjáradék fennmaradt utolsó 15 milliós részletének konzorciális átvételére. Pallavicini 1880. február 9-én számolt be a tranzakcióról az igazgatótanácson, ahol rögtön komoly szemrehányásként hangzott el Kochmeister Frigyes és Schiefner Gyula igazgatótanácsosok szájából, hogy a korábbi vezérigazgató alatt „az igazgató tanácshoz máskor intéztetni szokott előleges bejelentés és az igazgatósági tanács részéről adandó felhatalmazásnak kikérése”.12 S bár az ügy sürgősségére hivatkozó magyarázatot az igazgatósági tanács „tudomásul vette”, az aligha lehetett kétséges, hogy a bank stratégiai vezetését magának vindikáló igazgatótanács egyes tagjai leckéztették a Pénzügyminisztériumból frissen érkezett vezérigazgatót. Két hét múlva, amikor a tiszaszabályozási nyereménykölcsön kibocsátásának előjátékaként, egy 8 milliós előleg apropóján kért Pallavicini - immár alapszabályszerűen - felhatalmazást a kölcsönszerződés aláírásához, az igazgatótanácsosok közül Lukács Antal a fix átveendő összeg leszállítását, s ismét csak Kochmeister az ajánlat elfogadására záros határidő kikötését szorgalmazta.13 A fenti esetek nemcsak azért tanulságosak, mert a jegyzőkönyv helyet ad a nézetkülönbségeknek, hanem azért is, mert ezek kapcsán világosan kirajzolódnak a munkamegosztás körvonalai: az előlegnyújtás - folyó üzletként - lényegében az igazgatóság hatáskörébe tartozik, de a kötvénykölcsön-szerződés (vagy annak akár újabb opciója) már az igazgatótanács kompetenciája. Az előbbiről természetesen beszámolt az igazgatóság az igazgatótanácsnak, az utóbbiról a vezérigazgatónak ki kellett kérnie az igazgatótanács előzetes felhatalmazását. A hetvenes évek végén nem Pallavicini érkezése volt az első változás a Hitelbank igazgatóságának összetételében. Az igazgatótanácsban már 1878 februárjában napirendre került, hogy a megnövekedett üzleti forgalom miatt be kellene tölteni a negyedik igazgatói állást. Az akkor még hivatalban lévő Weninger vezérigazgató jelentése szerint előzetes egyeztetés történt ez ügyben a bécsi és helybeli igazgatótanácsosokkal, 11 BERNÂT, 1914. 8,3. 12 MOL Z 50 8. cs. 3. t. (1880. február 9.) 13 MOL Z 50 8. cs. 3. t. (1880. február 21.)
