Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Bankház-és bankárbiográfiák - Egy magánbankár a 20. században: Krausz Simon
Egy magánbankár a 20. században: Krausz Simon 213 Somary Zürichből. Az infláció időszaka kitűnő terep a tőkeemelésekhez és új részvény- társaságok alapításához, az internacionális bank alelnöki posztja, valamint a részvény- társasági formában működő magánbank elnöki tiszte és informális kapcsolatrendszere sikeres kibocsátásokat ígért. Ekkor jöttek létre olyan, Krausz Simon nevéhez fűződő vállalatok, mint az OFA (faipari holding társaság zürichi székellyel), NOVA (közlekedésfinanszírozó társaság Budapesten) és az Első Délszláv Vagon-, Gép- és Hídépítő Rt. (Brodi Vagon, 1921). Az inflációs finanszírozás és a „kettős hatalom” idillje azonban nem tartott örökké. Először Bettelheim Mór lépett ki a cégből („állítólag túl erős volt neki a tempó”) 1924 szilveszterén, mellesleg „szenzációs végkielégítéssel”, „gazdagon”.20 1926-ban pedig a brit részvényesek közbeavatkozására Krausz Simonnak kellett elhagynia a British- Hungarian Bank alelnöki székét.2'Közben támadások indultak ellene a tőzsdén is: az 1925-1926-os Nova-csatából még győztesként került ki, majd az 1926 második felében induló hausse idején ellentámadásba lendült.22 Az emissziós tevékenység 1927—1928- ban általában is megélénkült a budapesti tőzsdén.23 Krausz Simon Bankház Rt. névvel új cégszöveg született 1927 tavaszán, bár a rigorózus cégbíróság elutasította az idegen nyelvű cégszövegben az 1918-ban kapott, nemesi címre utaló „von” és „de” szócska használatát. Krausz önérzetes felfolyamodását - miszerint a „Simon von Krausz”, illetve „Simon de Krausz” név a német és francia, de éppúgy az angol és amerikai pénzpiacon minden bejegyzés nélkül is ismertebb volt, mint akárhány száz bejegyzett cégszöveg - a királyi ítélőtábla sem akceptálta. Láthatólag nemzetköz üzlettársakat keres és pusztán magánbankárként akar helytállni. Újabb és újabb lombardkölcsönök révén makacsul hausse-pozíciókat próbál kiépíteni, miközben kétségbeesett tőzsdemanőverekkel igyekszik a kibocsátáskor felvett és külföldre kiajánlott értékpapírok árfolyamát - az általában 1928 folyamán megtorpanó és részben lemorzsolódó kurzusviszonyok közepette-felsrófolni. Eközben 1928- ban a cég értékpapír-állománya 2,2 millió pengőről 14,9 millióra duzzad, miközben a 6,5 millió pengős adós-rovattal 21,2 milliós hitelező-számla áll szemben. Az így keletkezett rést - elsősorban saját befizetéseire támaszkodva - alaptőke-emeléssel próbálja betömni (200 000 pengőről 3 millió pengőre) 1929 tavaszán, azonban az 1929. július 10-i közgyűlés a keletkezett veszteségek miatt a cég felszámolását kénytelen - az elnök akadályoztatása miatt annak távollétében-kimondani. A krach tehát még nem köszöntött be, de a cég - kis híján - inszolvens (fizetésképtelen) lett.24 20 FBC Cg 18 249/6 és Gazdasági világ, 1930. január 15. 21 PRO FO 371/12 939/C 2552 (Elisabeth Boros szíves közlése.) 22 Radnóti,1929.169-170. 23 KUBA, 1935.224-225. 24 FBC Cg 18 249.
