Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Reformálódó régi rendszerek - A bankkérdés: két-bankrendszer vagy binacionális bank (1867–1878)
104 Reformálódó régi rendszerek másik viszont az önálló magyar banktörvény előkészítésére vonatkozó felhatalmazás. Kívánatosnak a második megoldásból származó nehézségek parlamentáris elkerülését vélte.107 Mivel láthatólag Tisza ekkor már a jegybank dualizálását mind az ország gazdasági, mind az összmonarchia érdekei szerint valónak látta, akkor került igazán nehéz helyzetbe, amikor 1877 január elején kézhez kapta azt az ONB által készített tervezetet, amely Lucam tolla alól valamikor 1876 december közepén került ki.108 Tisza erről szóló január 9-i fölterjesztéséből jól kivehetők a két koncepció közötti lényeges eltérések.109 Ez azonban nem sokat változtat azon a tényen, hogy a további tárgyalások alapja végül az ONB fogalmazványa lett. Az ONB előadói tervezete valóban egy másfajta dualizálási koncepciót tartalmazott, amit már a német cégnév-választás is kifejezett: Bank von Österreich-Ungarn. A bécsi székhelyű bank „üzletágai gyakorlására (a jelzáloghitel és záloglevélüzlet kivételével) Bécsben és Budapesten főintézeteket állít”. A Bank jogosult „mellékintézeteket” (finálékat) alakítani az Osztrák-Magyar Monarchia területén (Art. 2). A részvényesek jogait a közgyűlés gyakorolja, amely nemcsak a mérleget vizsgálja meg, megválasztja a Főtanács tagjait, határoz az alapszabályok megváltoztatásáról és a részvénytőke csökkentéséről, vagy emeléséről (Art. 21). A főtanács a jelenlegi igazgatóság és választmány helyébe lép, mint az üzletvezetés legfőbb szerve. Meghozza a legfőbb döntéseket: megállapítja a kamatlábat, a fiókok dotációját stb. 14 tagjából 4 magyar állampolgár. Választja a bécsi és budapesti igazgatóság tagjait, saját tagjai közül az ezek élén álló, megfelelő állampolgárságú alkormányzókat és kinevezi a cenzorokat (Art. 25-26). Érthető tehát, hogy Tisza az előző évi tárgyalásokhoz és megállapodásokhoz viszonyítva az ONB-tervezet „kiindulópontját és alapelveit illető diametrális ellentmondásra” igyekezett felhívni az uralkodó figyelmét. Hogy ők nem az ONB privilégiumának módosítását akarták, hanem új bankintézeteket, ha lehet, elsősorban a Bank részvényesei segítségével. Nem osztrák-magyar bankot, hanem osztrák-magyar banktársulatot, amely Bécsben és Budapesten két teljesen egyenlő bankintézetet állít. Az ONB- tervezetben szereplő főtanács, mint központi szerv hatásköre csaknem mindenre kiterjed, az igazgatóságok teljesen alárendelt helyzetben vannak, az ún. budapesti főintézet semmi más, mint egy bankfiliálé. De a pénzintézet és az államkormányzat közti viszony sincs tekintetbe véve, az erre vonatkozó megállapítások „a kormányzatoktól minden befolyást megvonnak, amelyekkel azoknak az állam érdekében bírniok kellene”. (Tisza liberális felfogásának korlátái itt különösen jól kitapinthatok.) Ezen az alapon nem 107 Az előterjesztés fogalmazványának szövegét közli GOTTAS, 1976. 210-214. 108 „Referenten-Entwurf zu den Statuten der Bank Österreich-Ungarn” ld. PRESSBURGER, Noteninstitut, I./3. 1334-1362. 109 Szövegét közli GOTTAS, 1976. 214-217.
