Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)

Arcok a középkori Budáról - Pesti Gábor családi összeköttetései

PESTI GÁBOR CSALÁDI ÖSSZEKÖTTETÉSEI

Ilj. Szinnyei József 1908-ban a következő szavakkal kezdte Pesti Gábor származásáról írott tanulmányát: „Nagyon kevés az, a mit Pesthy Gábornak [...] élete körülményeiről tudunk. Még a neve sincsen kétségtelenül megállapítva.”1 Szinnyei megjegyzése részben ma is helytálló. Családjából mindössze - hála Illésy közlésének - nővére Margit, sógora Thorday János, valamint ezek Ádám nevű fiának nevét ismerjük.2 Származására vonatkozóan pedig Pesti saját megjegyzését szokták idézni, aki magát a Mysser nemzetből valónak nevezte. Ezzel kapcsolatban rámutattak, hogy Pesten élt egy Myser Mihály nevű patrícius, aki 1503-ban, illetve 1512-ben városi esküdti tisztet viselt. Feltételezések szerint ez a Mizsér Mihály lett volna Pesti édesapja.3 Szinnyei nem fogadta el a Mysser elnevezést családnévnek, hanem azt igyekezett bizonyítani, hogy ez népnevet jelent, Pesti tehát azt akarta mondani, hogy a mysser népből származott.4 A név más megoldási kísérleteire most nem térünk ki; megjegyezzük azonban, hogy az utóbbi időben Gerézdi Rábán - véleményünk szerint helyesen - a Somogy megyei Misser nemesi családdal hozta kapcsolatba Pesti Gábort.5 Gerézdi alapján tehát elfogadjuk a Myssert vagy mai helyesírás alapján Mizsért Pesti családnevének. Semmi indokunk nincs ennek elvetésére, mert ha elfogadnánk is Szinnyei alapján a Myssert népnévnek, akkor is családnévvé kellett volna alakulnia Pest magyar lakosságában a cseh, tóth, németh stb. mintájára. „Pesti” neve viszont nem vezetéknév volt, ez a származását jelentette.6

Elfogadva a Mysser, azaz Mizsér családnevet, és a Pesthinus nevet származáshelyére vonatkoztatva, vissza kell térnünk a régi feltevéshez: Mizsér Mihály pesti esküdt és Gábor rokonságához. Mizsér Mihály fennmaradt végrendeletéből erre joggal következtethetünk. Mizsér Mihály volt pesti városi esküdt végrendelete 1537. augusztus 17-én kelt. A függelékben teljes szövegében közöljük. A családi kapcsolatairól a végrendelet a következőképpen tájékoztat. A fő örökös leánya Anna, és annak férje, Götth (Gewtth), más néven Mizsér Márk. Ok kapják a pesti Búzapiacon álló házat azért, mert Mizsér Márk apósának több mint 400 Ft-os adósságát kifizette, valamint ugyancsak több mint 400 Ft-ot adott a ház építésére. A végrendelkező elfogadja néhai felesége, Orsolya végrendeletét, amelyben másik házukról intézkedett, azonban annak rá eső részét leányunokájára, Katalinra és annak férjére, Péter deákra hagyja. Katalin Mizsér Anna leányának leánya. Ffárom pesti szőlőjéből néhai felesége egyet Annára hagyományozott, ő most a másik kettőt is Annára és férjére, Mizsér Márkra hagyja.

Ezekből arra következtethetnénk, hogy Mizsér Mihálynak nem volt más gyermeke. Más megjegyzések azonban ennek ellentmondanak. A búzapiaci házzal kapcsolatban ugyanis meg1 Szinnyei 1908.49. p.

2 Illésy 1893. 334-337. p.

3 Vö. pl. Szinnyei 1908. 49-50. p.; Horváth 1957. 106-107. p.

4 Szinnyei 1908. 52. p. Más magyarázati lehetőségekre Id. pl.: Horváth 1957. 106-107. p.

5 Gerézdi 1962. 731. p.

6 Ez különösen világos, ha összehasonlítjuk a bécsi egyetem anyakönyveit az ottani magyar nemzet anyakönyvével. Gyakran az egyikben egyszerűen Pestinek hívnak valakit, és csak a másikból derül ki vezetékneve. Olykor azonban egyik anyakönyv sem adja meg a vezetéknevet.