Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Társadalmi csoportok a középkori Budán - A budai német patriciátus társadalmi helyzete családi összeköttetései tükrében a 13. századtól a 15. század második feléig
480 Társadalmi csoportok a középkori Budán Egri Miklós ispán volt, 1325-ben ugyanis Egri Miklós ispán fia, Jakab mester vásárolta meg a Fejér megyei Régen birtokot 50 márkáért.190 Jakab mester 1329-ben negyedik, 1332-ben ötödik, 1337-ben negyedik, 1341-ben harmadik, 1342-ben és 1345-ben második helyet foglalt el az esküdtek között.191 1349-ben fordul elő utoljára, akkor is tanácstag.192 Látszólag most ellentmondottunk előbbi megállapításunknak, hiszen Jakab mester - apjától eltérően - előkelő helyen fordul elő a tanácsban, sőt fokozatosan az albíró után következő, tehát a rangidős második esküdti széket is elnyeri. Ezt az ellentmondást egy 1338-as oklevél oldja fel: Jakab mester Régent odaajándékozta rokonának (proximus et fráter) Tilmann fia Péternek, mert mindenkinél jobban szerette.193 Miután Tilmann ispánnak Hencfi leány volt a felesége, ez a rokonság valószínűleg azáltal jött létre, hogy Egri Miklós Tilmann ispán valamely rokonát, talán nővérét vette feleségül, és így Jakab mester anyja révén már németnek számított. Úgy látszik, előszeretettel foglalkozott pénzüzletekkel, birtokot vett zálogba, nagy összeget kölcsönzött Debreceni Dózsa nádor családjának.194 Ugyanilyen, pénzüzletekkel foglalkozó polgár volt a fent már említett Egri János, budai magyar esküdt, valószínűleg Egri Miklós testvére. Miklósnak a tanácsból történt kiválása és Jakab bekerülése előtt ugyanis ő képviselte az Egri családot a tanácsban. János ispán a pápai tizedekkel kapcsolatos üzletekre fektette a súlyt, az adatok 1319-től 1340-ig mutatják ezt.195 Unokaöccsére (?), Jakabra bízta a várospolitikát, hiszen 1322 után már nem mutatható ki tanácstagnak. Jakab mester fia, (II.) Egri János nyilván őutána kapta keresztnevét. Ez a János örökölte családja nagy tekintélyét. 1346-ban István kalocsai érsek (különben főkancellár) mint komájának (computer) járt ki bünbocsánatot a pápánál Egri Jakab fia János budai lakosnak.196 II. János ettől kezdve apjával felváltva és csak alig valamivel hátrább (3., illetve 14. hely) képviselte családját a tanácsban, kimutathatóan 1354/55-ig.197 A 14-15. század fordulóján még egy Egrit tudunk kimutatni a tanácsban, Miklóst, aki az 1395/96-os és 1401/02-es évben volt esküdt. Keresztneve alapján lehetséges, hogy (I.) Egri Miklós leszármazottja, és így ennek az Egri családnak tagja volt. Háza a Szent Miklós-kolostor közelében állott.198 A Mikófiak Az Egri családdal kapcsolatban már említettük a három Mikófit, azt a magyar tanácstagi családot, amely egyike volt a korszak legtöbb esküdti széket betöltő családjának. A jelek szerint három testvérrel van dolgunk, akik egyrészt egymást felváltva ültek a tanácsban, másrészt pedig a magyar polgárság vezetőinek számítottak. Az ugyanis nem lehet véletlen, hogy magyar személyek végrendeleteinél vagy egyéb, nem is budai, de valamilyen ügyben Budán megforduló magyar személyek ügyeinél korszakunkban legalább egy Mikófit mindig találunk. A város körüli magyar nemességgel társadalmilag egy szinten állottak: 1333-ban ugyanis Mikó fia Miklós bu190 AO II. 193. p. Az oklevél szerint Jakab ekkor budai tanácstag. 191 Ld. a 118. jegyzetben idézett tanácslistákat. 192 Egri Miklós ispán fia Jakab mester budai tanácstagnak a Dózsaftak nagy összeggel tartoztak. Zichy II. 381-384. p. 193 AO III. 505. p. 194 Ld. fenn, 192. j.; MÓL DL 95610. Telepítési vállalkozásáról tudunk 1345-ben, AO IV. 510. p. 195 MonVatic 1/1. 25., 419. p.; Lederer 1932. 163. p. 196 MonVesp II. 118. p. 197 Ld. a 118. jegyzetben idézett tanácslistákat. 198 ZsO I. 4266., 4701. sz., II/l. 1219. sz. (Ld. erre fenn, 180. j.)
