Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Arcok a középkori Budáról - A nürnbergi Hallerek Budán. Adalékok a késő középkori dél-német kereskedelem történetéhez
A nürnbergi Hallerek Budán 713 kereskedelmi üzlettársa és 1494/95-ben udvari szállító volt.81 így feltételezhetjük, hogy Haller és a patikus között is gazdasági kapcsolat volt. Haller 1490-ben, Thomas Maingos és Pólyák Pál budai tanácsosokkal együtt Bécsen keresztül posztót hozott be Magyarországra.82 Maingos, aki ez év Szent György napjáig Buda városi bírója volt,8’ már korábban kapcsolatban állt Ruprechttel. 1483-ban, egy tanácsi bizottságban ő képviselte Maingost.84 A kincstartó Ernuszt Zsigmondnak, Ernuszt János fiának 1494/95-böl megmaradt számadáskönyvei rendkívül érdekesek a Halierek kereskedelmi tevékenységét illetően. A kincstartó Ruprechttől itáliai, nürnbergi és boroszlói posztót vásárolt.85 Az itáliai posztókat Haller talán Nümbergből hozta.86 Továbbá Buda környéki szőlői voltak, és úgy tűnik, a borkereskedelemben is része volt.87 Ruprecht nemcsak Budán adta el áruit, hanem az ország más térségében is, már 1481-ben kereskedett például Erdélyben.88 Nürnbergiként kedvezőbb helyzete volt, mint a többi budai kereskedőnek, de neki is voltak adósságai külföldi kereskedők felé.8 90" Kereskedelmi ténykedése és családi kapcsolatai lehetővé tették, hogy a város politikai életében is szerepet játszón. Már a bevezetőben utaltunk arra, hogy a budai tanácsban több csoport is képviselte magát. Haller, mint nürnbergi, posztókereskedő és mint a Münzerek örököse, a régi patríciusok oldalán állt. Meglehetősen hamar lett városi tanácsos. Négy évben bizonyíthatóan tanácstag volt: 1490/91, 1491/92, 1494/95 és 1504/05. H) Adataink vannak arról is, hogy kereskedők számadásainak vizsgálója volt,91 és hogy jogi ügyeket intéztek a jelenlétében.92 Városi oklevelekben ugyanis „relator”-ként szerepel. Ez a kifejezés azt jelenti, hogy az oklevélben tárgyalt ügyet nem az egész tanács előtt, hanem csak azon tanácstagok jelenlétében intézték, akiket a város jegyzője relátorként tüntetett fel. Amennyiben az egész tanács jelen volt azt a „commissio dominorum in consilio” formulával fejezték ki. Relátorként azokat a tanácsosokat 81 A szlavón bán, Ernuszt János mindkét végrendelete 1476. március 2-ról és 3-áról azt bizonyítja, hogy Engelhart a bán és kincstartó egyik legbelsőbb tanácsosa volt. Úgy gondoljuk, hogy Engelhart vezette Ernuszt üzleti ügyeit, miután az kincstartó lett. Ezért kapott egy házat életfogytiglan. Ernuszt 4700 aranyforintot is adott neki, azzal az utasítással, hogy 3750 Ft tökéből néhány ingóságot, 150 Ft-ot pedig évente az Ernuszt által épített kápolnában misentondásra fizessen ki. Ernuszt igen sok pénzt adott egyházi célokra és végrendeletében arra kérte fiát, Zsigmondot, a - király által kinevezett, de még föl nem szentelt - pécsi püspököt, hogy mihamarább szenteltesse magát pappá és azután püspökké. (Zalai Oki. II. 605-610. p ). Engelhart 1494/95-ben, Ernuszt Zsigmond kincstárnokmestersége idején udvari szállító volt (ENGEL 1797-98.1. 96., 170. p.) 82 QuGSt. Wien II/3. 5380. sz. Pólyákról Id. KUBINYI 1959a. és Haller 1962. passim. Vö. még lejjebb. 83 Kubinyi 1957. 45. p. 168. j. 84 Ld. Függelék 4. sz. Ugyanezen a napon Buda város pénzbírója (a város második legmagasabb méltósága; ha német volt a bíró, a pénzbírónak magyarnak kellett lennie), Bajoni Lőrinc deák és Nikolaus Ebendorffer tanácstag valamint Thomas Maingos latin nyelvű oklevelet adtak ki erről az ügyről ugyanazzal a tartalommal, mint ami Christoph Weiß által ismert lett (MÓL DL 45955.). Mivel Weiß oklevelében Maingos neve helyén Haller szerepel, biztos, hogy Haller készítette a számlát, a hivatalos (latin nyelvű) oklevélbe viszont Maingos városi tanácsos szerepel. 85 Ld. Függelék 9. sz. 86 Vö. Müller 1909. 625 p. 87 Ld. Függelék 12-13. sz. 88 Ld. Függelék 3. sz. 89 Így 1511-ben a Nagy Ravensburgi Kereskedelmi társaság felé: SCHULTE 1923 450. p , továbbá HALLER 1962. 476. p. 73. j 90 1490/91: ld. 82 j a Függelék 5. sz.; 1491/92: ld. Függelék 6. sz.; 1494/95: ld. Függelék 11. sz.; 1504/05: ld. QuGSt Wien II/4 5786 sz. 91 Ld. Függelék 4,6 sz. 92 Ld. Függelék 5., 11. sz.
