Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Arcok a középkori Budáról - A nürnbergi Hallerek Budán. Adalékok a késő középkori dél-német kereskedelem történetéhez
714 Arcok a középkori Budáról alkalmazták, akik az oklevélben tárgyalt ingatlan közelében laktak, ezért Haller vagy a városházatéren lakott, vagy annak közelében, ahogy ezt a még említendő 1532-es osztályos egyezség is bizonyítja. A felsorolt példák Haliért csak a szokványos tanácsosi tevékenységében mutatják be, de bevonták őt a városi összetűzésekbe is. 1500 körül a budai polgárok elérték a királynál a külföldiek kereskedésének betiltását. Nürnberg ezért Fabian Haliért küldte Magyarországra. Neki sikerült az ügyet a nürnbergiek számára pozitívan elintézni, mivel a sok éve hivatalban lévő Hans Pempflinger9’ és a jelenlévő kincstárnokmester Ernuszt Zsigmond püspök a nürnbergiek oldalán állt,93 94 Ruprecht minden bizonnyal támogatta rokonait, minthogy ebben az időben jó kapcsolatokat ápolt a befolyásos királyi titkárral, későbbi kancellárral, Szatmárival.95 1504-ben azonban újabb intézkedéseket foganatosítottak az idegenekkel szemben.96 1491/92 óta minden második évben Hans Pempflinger volt a budai bíró, 1503/04-ben azonban nem őt választották meg a németek, hanem Matthias Harber ötvöst, a hazai tőkések egyik reprezentánsát.97 Úgy tűnik a nürnbergiek ellen újabb intézkedéseket tervezett, amiért a város 1504. április 13-án II. Ulászlóhoz (1490-1516) fordult, hogy segítségét kérje. Ugyanezen a napon a nürnbergiek 93 A család tagjai magukat legtöbbször „Pempfflinger”-nek írták. 94 THfALLÓCZY] 1900. 77-78. p.: Nürnberg város levelei II. Ulászlónak, Zsigmond püspöknek és Pempfflinger budai városbírónak, 1501. márc. 29., júl. 24,25. H. v. Haller báró hívta fel a figyelmet arra, hogy Fabian Haller-t ebben az évben kétszer küldték Magyarországra: 1501 elején Nürnberger Áll. Lt. Nürnberger Jahresregister Nr. 5. 1501. [l'eria? - A Szerk.] quarta post purificationem Mariae ... item 3 guidein Fabian Haller zusteuer an der Zerungen Ungern) és 1501 nyarán (Uo. Briefbuch 48. fol. 13: 1501 aug. 8-án a nürnbergi tanács Ulászló királynak azt írja, hogy Fabian Haliért a magyarországi kereskedelemre vonatkozó nürnbergi privilégiumokkal elküldik hozzá). 95 „Die ordnüg zu Ofen wider den Türcke gemacht ...”, 1501-ből származó nyomtatvány, Apponyi Hungarica 62. sz. Ebben beszélnek a török ellen kötött szövetségről, amelyet a pápa és Magyarország, Lengyelország, Franciaország, Spanyolország királyai valamint a Velencei Köztársaság hozott létre. Ezután az anonym szerző leírja a budai Úrnapi ünnepet: „...darnach farget ich Ruprechten Haller zu Ofen, der dann mein herr und wirdt ist: warumb die freüden feür gemacht worden waren an dem vergangenen heyligen tag. Do sagt herr Jorg bischoff czu Vesperin dem Haller meinem wirdt...” hogy a király kedvező hírt kapott Törökországból. „So hab ich das auch selbst auss des bischoffs mmund gehöret, do ich mit dem Haller zu jm gieng”. Szatmáriról Id. Tóth-Szabó 1906. Vö. PÖLNITZ 1949-51.1. 541., 603. p„ II. 53. p. valamint a kötethez tartozó mutató ’Esztergom’ és ’Szathmáry’ címszavait. 96 Kubinyi 1959a. 105. p. 97 1503. június 12. (MÓL DL 46636.) és 1504. április 10. (MÓL DL 87628.). Harber igen vállalkozókedvű kereskedő volt. 1481-ben, még mint aranyműves malmot kapott Mátyás királytól Budafelhévízen (Buda előváros), amit valószínűleg kovácsműhelyként használt: BÁRTFAI SZABÓ 1938. 1080. sz. Később Itáliában Mátyás király tőkéjével az állatkivitelben tevékenykedett; a Jagelló-korban harmincadhivatalokat bérelt és királyi adószedő is volt: KUBINYI 1957. 45. p. 169. j. és KUBINYI 1959a. 104. p. 1494/95-ben a kincstárnok mester posztót és olajat vásárolt tőle, de ötvösmunkákat is készített a király számára: Engel 1797-98. [I.] 18., 33., 42,104., 107., 109., 127. p. (ebben néhányszor Matthias helyett Matthaus Harbernak nevezik). A városban jelentős befolyása volt, ő volt a budafelhévízi Szentlélek kórház vezetője, és a Nagyboldogasszony templomnak, a németek plébánia- templomának templomgazdája (vitricusa) is. Városi tanácstagként azonban csak 1500/1501-ben igazolható: Észt. kpt. m. lt. Lad. 64. Fase. 1. No. 24. [MOL DF 238169 ] (1501. jan. 26. „Matthias Harber Ewtwes dictus juratus” a plébániatemplom vitricusa. Vö. a 24. jegyzetben idézett Budafelhévizről szóló tanulmánnyal. H.v. Haller báró feltételezése szerint Harber osztrák származású volt (HALLER 1962. 473. p. 51. j.), bár Harbernak volt Bécsben háza (KUBINYI 1957.45. p. 169. j ), de az Mátyás király uralkodása idején volt, így ez az adat semmiféle bizonyítékkal nem szolgál. Biztos, hogy német volt, hogy ősei Ausztriából vagy máshonnan vándoroltak-e be, nem tudjuk. Biztosan nem külföldi kereskedők képviselője (hacsak nem az itáliaiaké? Ld. KUBINYI 1959a. 114. p. 90. j.), és ötvösmestersége révén gazdagodott meg.
