Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Arcok a középkori Budáról - A nürnbergi Hallerek Budán. Adalékok a késő középkori dél-német kereskedelem történetéhez
710 Arcok a középkori Budáról volt a Mühlstein családnak a rézkereskedelemben betöltött jelentősége. Münzer első hitvese Sophie Munich volt. Ezzel a kapcsolattal Münzer a budai patríciusok első sorába lépett. A budai városjog szerint ugyanis - ellentétben a magyar országos joggal, amely csak a férfiági örökösödési jogot ismerte - a leánygyermekeket, sőt az özvegyeket is ugyanolyan öröklési jog illette meg, mint a fiú utódokat.53 54 Sophie Munich nagyapja, Hans Siebenlinder (de Septemtiliis, Héthársi), valószínűleg Felső-Magyarországról származó budai polgár volt, aki 1406/07, 1411/12 és 1414/15-ben Buda városbírói tisztségét viselte.55 Később csatlakozott a királyi pénzügyigazgatáshoz, a királyné óbudai56 várnagya, és harmincadispán, tehát minden királyi kivitelivám-hivatal vezetője,57 vejével, Heinrich Munichhel együtt pedig Körmöcbánya kamaraispánja lett.58 Körmöcbányái ténykedése már arra utal, hogy a rézkereskedelemben is voltak érdekeltségei. Ezt a feltételezést még inkább valószínűsíti, hogy Munichhal együtt nagy malma volt Körmöcbányán.59 Siebenlinder halála után veje, a bécsi kapcsolatokkal rendelkező gazdag kereskedő, Heinrich Munich lett az örökös.60 Mivel ebben az időszakban a dél-németekkel szoros kapcsolatban álló pozsonyiak kezében volt a magyarországi külkereskedelem vezetése, nem meglepő, hogy Munich négy lányából három pozsonyi kereskedő felesége lett.61 Anna Martin Gailsam hitvese lett, Magdalena Nikolaus Flins polgármesteré,62 Ursula pedig Albrecht Gailsam tanácstaggal kötött házasságot.63 Ez utóbbi vezette a Gailsam-társaságot, amely a 53 1462-ben még élt az első feleség, Sophie Munich (MOL DL 15734.), 1470-ben viszont már nem élt (Id. 69. j.). A második házasságból született lány 1483-ban ment férjhez. Tehát 1465 körül születhetett. 54 MOLLAY 1959.313. § (163. p.). Jó példa a Georg Kreus, budai polgár és mostohafia Kömlődy Miklós között zajló per. Amikor a budai magyar Kömlődy Gál meghalt, özvegye Kreus német polgárhoz ment feleségül. Őt a továbbiakban legtöbbször Kömlődynek nevezték. 1507-ben a régi Kömlődy vagyont Kreus és mostohafia között osztották szét. 1511-ben egymás ellen pert folytattak az adósság miatt, amit Kreus-Kömlődy Kömlődy Miklós kiskorúsága idején halmozott még föl. Ld. KNAUZ 1863b. 60., 93. sz. 55 1406/07: ZsO 11/1. 5025. sz., II/2. 5282. sz.; 1411/12: MÓL DL 5866.; 1414/15: MÓL DL 10119. 56 A kívülálló számára Buda és Pest megnevezése kicsit komplikált. A középkorban csak Budának nevezték a várost és az új város alapítása után Óbudának (Alt-Buda; latinul vetus Buda). A németek ezzel szemben a középkorban Entzelburg-nak nevezték a várost. A 15. században előkerül a Sicambria humanista megnevezés is. A Pest szó németül Ofen, és mivel az első budai németek Pestről jöttek át. Pestet Alt-Ofennak (latinul vetus Pest), Budát ezzel szemben Ofennak ill. latinul „castrum növi montis Pestiensis” nevezték. A középkor végén lett a vetus Pestből vagy Alt-Ofenből egyszerűen Pest. A törökkor után az új német betelepülők Óbuda városnak az Altofen nevet, miközben a két másik város Buda (Ofen) és Pest maradtak. A három testvérváros, Buda, Óbuda és Pest 1873-ban a Margit-szigettel együtt egyesült és kapta a Budapest elnevezést. 57 Ekként adta ki 1436-ban a híres harmincad vámtarifát: KOVÁTS 1902. 211. p. skk. 58 1431: MATUNÁK 1907. 321. p. skk. 59 Uo. 322-326. p. 60 1449. előtt halt meg (Prot. Act. [MOL DF 286772.] 314 p.). 1441-ben Bécsböl írt (Uo. Oki. 3777. sz. [MOL DF 241854.]). Valószínűleg Baselból származott, mivel ott volt egy háza, Prot. Act. [MOL DF 286772.] 314. p.). 61 Ezt a házasságot Munich felesége valószínűleg a pozsonyi polgároknál felhalmozott adóssága miatt kötötte. Pl. Ursula, Heinrich Munich felesége az adósságáról még 1449-ben tárgyalt Bartholomeus Kocherdorfer pozsonyi polgárral. Már egy évvel később lánya, Anna ennek a Kocherdorfernak volt a felesége (Prot. Act. [MOL DF 286772.] 314., 316. p.). 1462-ben Anna Martin Gailsam, pozsonyi polgár felesége volt (MOL DL 15741.). Vö. a 59. ábrával. 62 Pozsony v. lt. Oki. 4682. sz. [MOL DF 242747.] 1436. óta városi tanácsos és 1450-1464 között legalább négyszer polgármester: ORTVAY 1894-1903. III. 392-395., 410. p. 1467. előtt halt meg, mivel felesége Magdalene Munich, akitől Margarete nevű lánya született, ebben az évben Hans Ambser pozsonyi polgárral új házasságot kötött (Pozsony v. lt. Oki. 1899. sz.). Ők 1470-ben még éltek (Uo. 4772. sz. [MÓL DF 242836]). 63 1 45 0-ben Ursula már Gailsam felesége (KOVÁTS 1902. 214. p.) Gailsamnak és Ursulának négy gyermeke volt: Ludwig, Hieronymus, Margarete és Ursula (MATUNÁK 1907. 325. p. és MOL DL 15734). 1446-1449 között bi-
