Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Arcok a középkori Budáról - A nürnbergi Hallerek Budán. Adalékok a késő középkori dél-német kereskedelem történetéhez
A nürnbergi Hallerek Budán 711 15. század közepi Magyarország legnagyobb kereskedelmi társasága volt.* 64 A negyedik lány a budai Hans Münzer felesége volt, aki Bambergből jött Magyarországra.65 Munich egyetlen fia, Hans fiatalon halt meg,66 így a négy lány örökölte a Siebenlinder-Munich hagyatékot. Mivel sógornője Pozsonyban maradt, a Siebenlinderek befolyása Budán Míinzerre szállt át. Úgy tűnik, ő lett a Gailsam-társaság képviselője. A Mühlstein családba történt második házassága révén a Siebenlinder család ismét felvette a régi kapcsolatot a bányavárosokkal, és Mátyás király sziléziai politikája révén talán az intenzívebbé váló északi kereskedelemmel is.67 Münzert nyolcszor választották meg a németek közül budai bíróvá, és mint hivatalban lévő bíró halt meg 1475. szeptember 22. és október 23. között.68 Két lánya volt, Margarete az első, Anna a második házasságból született. Az első lányról nem tudunk semmit, valószínűleg fiatalon halt meg. A második kiskorú volt még, mikor apja meghalt. Egy bizonyos ifjabb Hans Münzer, aki valószínűleg a városbíró második házasságából származott, pap lett és a budai Szent Zsigmond társaskáptalan prépostja volt.69 Münzer halála után a régi Siebenlinder-Munich-Mtinzer család és kereskedőháza vezető nélkül maradt. A Gailsam-társaság ekkorra már elveszette befolyását, minthogy a kereskedelem súlypontja Budára helyeződött át. Feltételezzük, hogy Münzer felesége, a született Mühlstein lány, nem férje első házasságából származó rokonainál, hanem saját rokonainál keresett oltalmat, és esetleg így hozható kapcsolatba Münzer halála és Ruprecht Haller felbukkanása Budán. Mindenesetre tény, hogy Haller 1480 körül már befolyásos kereskedő volt Budán.70 Ruprecht 1483. augusztus 11-én vette feleségül Anna Münzert,71 és így lett a budai jog szerint a Siebenlinder család vagyonának örököse. Összefoglalva tehát helyt adunk annak a feltételezésnek, hogy Ruprechtet a Mühlstein családbeli rokonai hívták Budára, és fivérének, zonyíthatóan pozsonyi városi tanácsos (ORTVAY 1894-1903. III. 414-418. p.). A Gailsam kereskedő társaságról sok információnk van; Id. különösképpen KOVÁTS 1902. 159., 191., 200. p. stb. 1458/58-ban ez a társaság 48035,71 magyar aranyforint értékben hozott be árut (többnyire posztót) és vitt ki rezet és mézet. 64 Haller 1962. 469. p, 65 1453-ban még élt: MATUNÁK 1907. 324. p., ezzel szemben 1462-ben már nem, ld. uo. 324. p. 66 A régi körmöcbányai Siebenlinder malom ügyében Münzert csak Albrecht Gailsammal említik együtt, különben pedig egyik sógorával sem. (MÓL DL 15734. többek között). Pozsonyhoz kötődő kapcsolatait több oklevél is igazolja, pl. Pozsony v. lt. Oki. 4549. 4596. sz. [MOL DF 242620., 242668.] (1458/59 évből). 67 Vö. a 34. jegyzetben hozott irodalom. 68 1447/48: MÓL DL 44478; 1453/54: Pozsony v. lt. Oki. 4425. sz. [MOL DF 242496.]; 1457/58; MÓL DL 15196.; 1459/60: MÓL DL 30842.; 1461/62: MÓL DL 15623.; 1463/64: MÓL DL 15867.; 1467/68: MÓL DL 93370.; 1475/76: MÓL DL 50311. Halálához ld, MADZSAR 1918, 58. p. 69 1491: Vas Megyei Levéltár (volt Szombathelyi Állami Levéltár) [155. sz., MÓL DF 261676.?] A prépost biztosan a városi bíró második házasságából származó egyik fiú volt. Mivel nem királyi hivatalnok volt, a királyi kápolna elöljárójaként előkelőbb származásúnak kellett lennie. Egy másik előkelő és Münzer nevű családot, mint a városi bíróét, nem ismerünk ebből az időből. A Johann keresztnév is arról árulkodik, hogy a városi bíró fia volt, de biztosan nem Sophia Munich házasságából. Ennek ugyanis 1462-ben csak egy lánya volt, akit azonban édesanyjával az 1470-es végrendeletében a nővér Magdalena Munich már nem nevez meg (Pozsony v. lt. Oki. 4772. sz. [MÓL DF 242836,]). Ezért azt feltételezzük, hogy Sophia Munich 1462 és 1470 között halt meg, és Münzer röviddel ezután másodszor is megházasodott. Ebből a második házasságából született a majdani prépost, aki nyilvánvalóan igen fiatalon kapta egyházi javadalmát. 70 Ld. Függelék 3. sz. Albrecht Gailsam 1483 körül halt meg, de vállalkozása erre az időre már elvesztette befolyását (Kováts 1902. 161. p ). Fia Ludwig már 1492-ben budai polgár volt (Pozsony v. lt. Oki. 2114. sz. [MÓL DF 240737.]). 71 A Haller nemzetségkönyv föl. 125. szerint. Vö. még: „Genealogie der Haller v. Hallerstein siebenbürgischimgarischen Linien" (Helmut Haller v. Hallerstein báró kézirata a HAG-ban).
