Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Társadalmi csoportok a középkori Budán - A budai káptalan késő középkori jegyzőkönyve
A budai káptalan késő középkori jegyzőkönyve 687 ki a káptalanban, míg az utóbbi még hat évig, 32 éves koráig.93 Lehet azonban, hogy Garai később lemondott stallumáról, ezért annak a két személynek az adatait kell tüzetesebben megvizsgálnunk, akik Garai után a legfiatalabbak voltak, és akik feltehetően káptalan tagjaként haltak meg. (Marczelházai) László dékánkanonok 1460-ban 28 éves volt, azonban már 1457 óta tagja a káptalannak és tagsága 1479-ig mutatható ki, azaz 47 éves koráig.9' A 39 éves (Báthori) Gál cantor ugyancsak korábban, 1454-ben kezdte pályáját kanonokként. Az utolsó adatot 1467-ből, 46 éves korából ismerjük róla.95 A hat kanonok átlagos életkora 44 év. Egyrészt tekintetbe véve a csak rövidebb egyházi pályán levő hivatalnokokat, vagy néhány tekintélyesebb nemesi származású kanonokot, másrészt a csak később, idős korban javadalmat szerző személyeket, ez az áltagos életkor - legalábbis a Mátyás-korra vonatkozóan — reálisnak látszik. Sajnos ennek ellenére adataink arra nem alkalmasak, hogy olyan elemzést végezzünk velük, mint Fügedi Erik a 15. századi püspökökkel kapcsolatban. Amint láttuk, külső hiteleshelyi eljárásnál a kanonokokon kívül egyéb javadalmas papokat, mint például az óbudai káptalan kápolnáinak és oltárainak igazgatóit is igénybe vették, bár fassiot nem vehettek fel. Ezek a papok a kanonokok utáni réteget képviselték, magasabb rangúak voltak a hiteleshelyi eljárásban korábban szintén alkalmazott karpapoknál. Elképzelhető, hogy a kanonoki stallumok betöltésénél ezeket a javadalmas papokat is tekintetbe vették. Ezt azonban egyáltalán nem tudjuk igazolni, ugyanis a javadalmas papokat általában csak keresztnevükön említik a források és ezért nem lehetséges azonosításuk a vezetéknéven ismert azonos keresztnevü kanonokokkal. Mégis úgy gondoljuk, hogy közülük csak kevésnek sikerült bejutnia a káptalanba. Bogdásai Bálint deák például aki a fent említett 1460-as oklevélben96 2 8 éves korában oltárigazgatóként szerepel, 1475-ben, azaz 43 éves korában lép előre, de nem óbudai kanonok, hanem ceglédi plébános lesz belőle. 7 Más oltárigazgatóknál is hosszú szolgálati idő mutatható ki. Egy bizonyos Péter nevű pap, a Péter és Pál oltár igazgatója 1492-1517 között98 (de utódjára vonatkozóan csak 1522-ben van adat99), Kelemen, a Szent András oltár igazgatója 1466-1494 között100 (utóda: 1511-ben101) szerepel. Vannak ugyan rövidebb szolgálati idővel rendelkező javadalmasok is. A Szent Katalin oltár igazgatói például 1495-ben Óbudai Daniján fia János,102 1515-1522 között Márton,103 1 5 2 3-ban Nagykőrösi Albert,104 1524-ben Péter,105 1539-ben Szerémujlaki Demeter.106 A hiteleshelyi eljáráshoz kiküldött oltárigazgatók kivétel nélkül presbiterek, azaz felszentelt papok, ő náluk tehát - ellentétben a kanonokok egy részével - megkövetelték a felszen-93 Uo. 918. sz 94 Ld. fenn, 58. j. 95 Ld. fenn, 52. j. 96 Ld. fenn, 91. j. 97 MÓL DL 17699. 98 Bártfai Szabó 1938. 1165. sz.; Prot. Búd. 421. p. 99 Uo. 609. p (Miklós pap). 100 MÓL Ft. Vasvári kpt. o. lt. Litt, instr. II. sor. fasc. 82. nr. 54. [MOL DF 262616., regesztája: Kóta 1997.488. sz.]; Bártfai Szabó 1938. 1 180. sz. 101 MÓL DL 95756. (Márton pap). 102 MonVesp IV. 134. p. 103 bártfai Szabó 1938. 1378. sz.; Prot. Búd. 609. p. 104 MÓL DL 62448-62450. 105 MÓL DL 23986. 106 MÓL DL 89055.
