Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Társadalmi csoportok a középkori Budán - A budai német patriciátus társadalmi helyzete családi összeköttetései tükrében a 13. századtól a 15. század második feléig
494 Társadalmi csoportok a középkori Budán azonban Mályusznak sikerült igazolnia, hogy az árukereskedelmet sem mellőzte, ezt azonban a pozsonyi Kochaim János - a századforduló tekintélyes budai patríciuscsaládjának őse284 - neve alatt folytatta. 1457 januárjában halt meg pestisben. Feleségéről Mályusz azt tudja, hogy Fortlin Margitnak hívták. Ez a német Vorchtel név nőnemű alakja, és így felesége keresztnevét is ismerjük. Üzleti kapcsolatait tekintve különösen jelentősek 1440 után a királyné számára végzett hitelügyletei. Ezekben egy ízben Nadler Mihály a társa. De kapcsolatban kellett állnia szomszédjával, Münich Elemikkel is, akivel együtt ment 1443-ban követségbe III. Frigyes császárhoz is. Legtöbbször azonban - különben ebben a követségben is - Koler Péter, Erzsébet anyakirályné egyik embere volt a társa. Az érdekes ebben az, hogy ez az üzletember királynéi tisztviselő nürnbergi patríciuscsaládból származhatott.285 1448-ban viszont Münich veje, Münzer János és két budai esküdt előtt és közvetítésével állapodik meg a nádorral, Garai Lászlóval annak 4100 Ft adóssága tárgyában, amelynek fejében a simontornyai uradalom volt neki elzálogosítva.286 Farkas tehát a budai — nürnbergi összeköttetésű - német posztókereskedő patriciátus jelentős képviselője volt. Sógora, a Szepes megyei birtokáról Machalfalvi előnevet viselő Reichel jóval idősebb lehetett nála, és míg Farkas inkább a kereskedelemre fektette a fősúlyt - amit harmincadispánsága is igazol -, addig Reichel felesége nagyapjának nyomdokába lépett, és elsősorban a nemesfémbányák iránt érdeklődött. Úgy látszik, egy időben az öreg Kamerer üzlettársául is maga mellé vette unokája férjét. Mindenesetre Reichel maga is vállalt kamaraispánságot az 1420-as években Körmöcbányán.287 Később is királyi szolgálatban áll, sógorához hasonlóan ő is vállalkozott királyi ékszerek elzálogosítására.288 Birtokokat szerzett mind birtokként, mind zálogba.289 A Szepes megyei előkelő birtokos nemes Reichel azonban ugyanakkor szükségesnek tartja a budai polgárjog megszerzését - esetleg megtartását, ha eredetileg is az volt?290 -, és ház-, valamint szőlőtulajdonos is a fővárosban. 1436 és 1441 között halt meg.291 Egy fiáról tudunk bizonyosan, aki nem véletlenül a nürnbergi városi szentnek, Sebőidnak a nevét viselte. Úgy látszik, hogy egy ideig még kereskedett, 1453-ban adósa van Pozsonyban.292 Később tönkrement, és 1460-ban adósságai fejében bíróilag lefoglalják és a váci püspöknek zálogba adják nagy kiterjedésű Pest megyei birtokait. Egyedül három lakott és egy la284 KUBINYI 1966. 273. p. 146. j. 285 A Kolerekre (Coler): Stromer 1970. 571. p., mutató alapján. Stromer 1971b. 364-365. p. 286 A Münnich-Münzer rokonságra Id. KUBINYI 1966. 242-243. p. 287 Reichelre - nürnbergi származásúnak tartva, ami nem lehetetlen - számos adatot, magyarországiakat is, idéz Stromer 1970.218., 269. p.; Stromer 1971. 363. p.; Fekete-Nagy 1934. 13., 15. p. 164. j. Kamaraispánsága: HORVÁTH-HUSZÁR 1955-56. 27. p. 1432-ben a kölni városi tanács előtt Valbrecht János kassai kamaraispán a krakkói Nikolaus Birwyn helyett távolléte tartamára teljhatalmat biztosít Stifgendorf-i Richel (így) Péternek só-, réz- és ezüstbányái, valamint gölnicbányai és szomolnoki hámorai és bányarészei felett. Köln város lt. Briefbuch 13. fol. 18 r. f. és 24 v. f. (v. Stromer professzor volt szíves a regesztát hozzám eljuttatni.) Stifgendorf valószínűleg Reichet egyik birtoka lehetett. 288 Regesta Imperii XI/2. 10993. sz. Királyi tanácsos: uo. 8805. sz. 289 CSÁNKI 1893-1913.1. 45., 274. p.; Észt. pr. It. Acta radicalia. Lad. F. nr. 65., 72. [MOL DF 248247., 248255.; BTOE III/2. 174-175,, BTOE I1I/2. 273. p.] 290 Uo. Lad. F. nr. 65. [MOL DF 248247.; BTOE III/2. 174-175. p ] 291 Uo. nr. 72. [MÓL DF 248255; BTOE III/2. 273. p.]: 1436-ban még él, budai szőlőjével kapcsolatban azonban 1441-ben néhainak mondják, MÓL DL 13608 Házaira: ld. alább, 293. j. 292 Pozsony v. lt. Satzbuch 141. (Mályusz reg. 677. sz.) [MÓL DF 277813.?]; uo. oki. 1626. sz. [MÓL DF 240255.] (Inventár I. 2893. sz.) (Tévesen Péternek nevezve.)
