Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Társadalmi csoportok a középkori Budán - A budai német patriciátus társadalmi helyzete családi összeköttetései tükrében a 13. századtól a 15. század második feléig
A budai német patriciátus társadalmi helyzete... 495 katlan budai házát, valamint ottani szőlőit tudta megőrizni, mert a budai polgárok ezek lefoglalását szabadságjogaik megsértésének fogva fel, megakadályozták.293 így aztán ebből maga zálogosított, utoljára 1466-ból van adatunk rá.294 Ugyanebben az időben más Reichelek is éltek Budán, 1429-ben iratkoztak be a bécsi egyetemre; Reichel János, Mihály és Egyed.295 A három személy egyszerre történt beiratkozása alapján biztos, hogy közeli rokonok, feltehetően testvérek lehettek. Életkorukat húsz év körülire becsülhetjük. Ennek alapján nem lehettek édestestvérei a körülbelül húsz évvel ifjabb Sebőidnak, aki épp 1449-ben iratkozott be a bécsi egyetemre.296 Mégis a család azonos, mert 1459-ben Sebold „mint igaz örököst és testvért” ismerte el Reichel Egyed budai esküdtet, és átadta neki Magyarországon és azon kívül fekvő javai felét, köztük - nem véletlenül - egy nürnbergi járadékot.297 A testvér kifejezés általános, viszont a család mégis azonos, ezért három lehetséges magyarázat adódhat. Az 1429-ben említett Reichel testvérek Péter egy előző házasságából születtek, vagy testvérei voltak, végül testvérei fiai lehettek. Az előző ellen szól, hogy Péter örökösének egyedül Seboldot tekintették, ami persze jelentheti azt is, hogy ez tulajdonképpen a Kamerer-Vorchtel-örökség. A kamaraispán Reichel azonban maga is elég jelentős vagyont szerzett, és abban többi fiát is feltehetően részesítette volna. Péter és az 1429-ben Bécsben beiratkozó Reichel fiúk testvérsége ellen szól az, hogy ezek fiatalok voltak, míg Péter már 1426-ban nemes és kamaraispán.298 így marad a harmadik lehetőség, Péter valamelyik fiának fiai voltak. (Ettől függetlenül a másik két lehetőséget sem lehet teljesen kizárni.) Valószínű, hogy 1459-ben már csak Egyed élt a három testvér közül, aki még 1462-ben is kimutatható választott bíróként előkelő polgárok ügyében.299 A család további sorsáról nem tudunk. Sebold, úgy látszik, nős, de gyermektelen lehetett, és ezért osztozott rokonával, aki ennek fejében nyilván megvédte a következő évben, amikor összecsaptak Sebold felett az adósság hullámai. Egyednek sem tudunk leszármazottairól. Hogy az a Reichel Miklós és Ruprecht, akik a 16. század elején mint gazdag mészárosok fordulnak elő budai forrásainkban,300 e családhoz tartoztak-e vagy sem, azt sajnos nem tudjuk, bár igazolhatónak nem látjuk. A Siebenlinder-Münich-Münzer atyafiság Az említett atyafiság, amely négy generációban leányágon adta tovább vagyonát és befolyását, a 15-16. század talán legtekintélyesebb budai patrícius atyafisága volt. Előző tanulmányunkban, mivel a 15-16. század fordulójának két jeles budai bírája, Münzer János és Haller Ruprecht ide tartozott, már részletesen foglalkoztunk vele. Most csak röviden összefoglaljuk akkori eredményeinket, illetve ezeket egy-két újabb adattal bővítjük vagy igazítjuk ki.301 Amikor a budai forrásokban 1407 elején —azaz az 1406-os bírói évben-Siebenlinder János (latinul 293 MÓL DL 15531. 294 MÓL DL 16373. 295 SCHRAUF 1894-1904. II. 70. p. 296 Uo. II. 106. p. (Machalfalvi előnévvel.) 297 Nürnbergi Áll. Lt. Briefbücher 29. köt. 53. p. (Mályusz reg. Nagyal. 16S. sz.) 298 HÁZI 1921-43. 1/2. 288. p. 299 MÓL DL 15766. 300 Vö. Mészáros-céhkönyv. Reichel Miklós budai mészáros 1534-ben már Pozsonyban élt, Pozsony v. lt. oki. 5793. sz. (Inventár II. 5366. sz.) 301 KUBINY1 1963-64. 87-89. p.; K.UB1NYI 1966. 242-246. p.
