Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Arcok a középkori Budáról - Pesti Gábor családi összeköttetései
Pesti Gábor családi összeköttetései 761 bágyai elleni perében a hajósok javára tesz tanúvallomást.23 1516-ban azután Buda és Pest városoknak az esztergomi káptalan ellen, a kakati vámszedés ügyében folytatott perében tűnik fel. Nagy Péter bíró, Mizsér Mihály, Szűcs András, Farkas Tamás és Hassy János képviseli a király előtt a várost. Köztük - a bírót nem számítva - Mizsér lehetett a legtekintélyesebb, hiszen őt említik első helyen.24 Pedig társai sem jelentéktelen személyek. Sziics később többször viselte a városi bírói tisztet,25 Farkas és Hassy pedig nagykereskedők.26 27 Mizsér-mint aki a hajósok ügyében és a kakati ügyben járt el - valószínűleg maga is kereskedő lehetett, aki azonban végrendelete tanúsága szerint több szőlőt is szerzett, és legalább két, központi fekvésű ház birtokosa volt.-7 Mizsér Mihály valószínűleg Szegedről kerül Pestre. A Tisza-parti városban a 15. század második felében kimutatható egy Myser, Myzer, illetve Miser nevű, bíróságot is viselt patríciuscsalád.28 Rokonsága nemes Bodó Mihállyal is ezt bizonyítja. Szegeden is élt egy Bodó család, akikkel rokonságot tartott a valószínűleg szintén ebből a családból származó nemes Szegedi István deák, volt csongrádi fő- és sókamaraispán, későbbi pesti bíró.29 Maga Bodó Mihály pedig unokája volt a szegedi bíróságot viselt híres patríciuscsalád, a Szilágyiak egyik tagjának: nemes Szilágyi Antalnak.30 A szegedi származás viszont újabb támpontot ad Gerézdi feltevésének helyessége mellett, hogy Pesti Gábor őseit a Bő nembeli Messer családnál, Somogy megyében kell keresnünk. Ez a família ugyanis a 15. században egy szegedi polgárcsaláddal tartott fenn házassági kapcsolatot.31 32 Mizsér rokonságát tehát mind Szegeden, mind pedig Pesten azok között a nemességgel rendelkező családok között találjuk meg, akik patríciusként mindkét város vezetésében tevékeny szerepet vállaltak. Ugyanilyen társadalmi környezetben találjuk azonban Budán Pesti Gábort is. Világosan következtethetünk erre Illésy által közölt leveleiből. Láttuk, hogy sógorát Thorday Jánosnak hívták. Ebben az időben mindössze egy Thorday Jánost ismerünk a fővárosban, az egy alkalommal deáknak is nevezett, híres budai ügyvédet, aki 1522 és 1536 között kimutathatóan a legelőkelőbb személyek jogi képviseletét látta el.’2 Budai patrícius is volt 23 MÓL DL 26166. 24 MÓL Ft. Észt. kpt. m. It. Lad, 25. fasc. 3. nr. 2. [MOL DF 236377.] 25 Lásd pl. egy 1524-1526 közti keltezetlen oklevelet, amelyben volt bírónak nevezik. MÓL DL 32685.; 1537-ben bíró: MOL R 224. Nemzeti Múzeum It. Törzsanyag. Pecsétes [iratok.] 1537. évi 7. sz. [1537. 04. 24.] stb. 26 Farkas és Hassy üzlettársak voltak, valószínűleg borkereskedők. Hassy 1503-ban Mizsérrel együtt ül a pesti tanácsban. KUBINYI 1959a. 116. p. 150. j. 27 A Búzapiac volt a város legfontosabb tere. SALAMON 1878-85. II. 588. p ; A másik házhelyére a Szt. Katalin-ház ad felvilágosítást, amely egy oklevél szerint „in teatro, aliter vvasarliel dicto” feküdt. Prot. Búd. 496. 28 Reizner 1899-1900. IV. 48., 54., 57-58. p. 29 KOVACHICH 1799. 284-85. p 30 Prot. Búd. 26. p. (1511. június 16. Az itt említett Bodó Péter az időközben meghalt Bodó Mihály édestestvére, lásd rá a 12. jegyzetben idézett végrendeletét.) Szilágyi Antalra és családjára lásd REIZNER 1899-1900.1. 69-71. p., azonban téved, midőn a horogszegi Szilágyi családdal azonosítja. 31 WENZEL 1859. 64. p. A Mizsér család szegedi kapcsolataira Gerézdi Rábán és Székely György hívta fel a figyelmemet, amiért ezúton is köszönetét mondok. Megjegyezzük, hogy a Kürtői Messer család egyik tagja, István 1517-ben a Budán is háztulajdonos Básthi Czyko család egyik nőtagjának férje, tehát ennek a somogyi családnak nemcsak Szegeddel, hanem a fővárossal is kapcsolata volt. (Prot. Búd. 400^401. p.) 32 1522. május 4.: Pozsony város (MÓL Ft. Pozsony v. It. oki. 2612. sz. [MOL DF 241219.]), 1523. szeptember 15.: Sárkány Ambrus országbíró és Korláthkövy Péter főudvarmester (WENZEL 1859. 10,48., 54. p.) ügyvédje. Utolsó ügyvédi említése 1536. szeptember 2. (Károlyi Oki. 111. 201-202. p.). Különösen jelentős sógora, Pesti Gábor pályája szempontjából, hogy az erdélyi püspök jogi képviseletét is ellátta: 1523. március 29. MÓL DL 89172.
