Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Arcok a középkori Budáról - Pesti Gábor családi összeköttetései
762 Arcok a középkori Budáról azonban, ott találjuk abban a fővárosi tanácsban, amely hősiesen kiállt János király oldalán az 1530-as őszi ostrom idején, és ezért - név szerint említve - számos kiváltságot nyert a hálás uralkodótól.33 Ezeket tudva úgy véljük, másként kell értelmeznünk Pesti Gábor levelének sógorára vonatkozó szakaszát. Az „ágit [...] cum rege in partibus Transilvanis” nem jelenti okvetlenül azt, hogy Thorday az uralkodó szolgálatában állott volna. Ügyvédi hivatása gyakorlása miatt kellett tárgyalnia a királlyal, de az is lehet, hogy a fővárosi tanácsot képviselte. Ugyanebbe a patríciusi körbe tartoztak Pesti nővérének megszólói is. Bor Tamást már Ulésy azonosította a gazdag kereskedő és patrícius Bornemissza Tamással, de ugyanide kell számítanunk Sankónét, a „meretrix impudentissima”-t. Bizonyára a nagykereskedő Sankó Miklós feleségére gondolt Pesti, amikor megírta levelét Pereginek. Csak olyan személyről lehetett szó, aki Pesti és Peregi köreiben közismert. A dubrovniki származású Sankó Miklós a déli, velencei és török kereskedelemre specializálta magát. Az esztergomi érsek és Batthyány bán kereskedelmi ügynöke volt, ez utóbbinak több mint 20 000 Ft-ját forgatta üzletében. Szerémi még azzal is meggyanúsította, hogy török kém. Az olasz származású Szilveszter királyi orvos leányát vette feleségül.34 Nemes firenzei Figini Szilveszter a budai patríciátusba is bejutott. A budai tanács egyszer igazolást adott neki, mint „nobilis et circumspectus Silvester italu”-nak, királyi „cirolgus”-nak, hogy polgártársuk, akire a budaiak vámmentessége vonatkozik. Tehát kereskedéssel is foglalkozott. Két leánygyermeke volt, Erzsébet és Cecília, 1520-ban még mindkettő kiskorú.35 Nemcsak a Mizsér és Bodó családok esetében lehet kimutatni, hogy a fővárosi patriciátus szoros kapcsolatokat tartott fenn a középnemességgel. Sok királyi tisztviselő, köztük középbirtokos nemesek is, költöznek be hivataluk lejárta után a városba, és olvadnak be az itteni patríciátusba. Akár Szegedi (Bodó) István deák, a birtokos nemes Bajoni Lőrinc deák volt alkincstartó is Budán, Báthi Szabó György egykori sókamarás pedig Pesten lesz városbíró.36 A középbirtokos nemesség és a budai, illetve pesti patríciusok kapcsolata házasságaikban is megmutatkozott: a két város vezetői gyakran vettek nemes kisasszonyokat feleségül, de patrícius asszonyok is mentek nemesurakhoz férjhez.37 Összefoglalva: Pesti Gábor családja valószínűleg ahhoz a részben nemesi eredetű, részben nemesekkel összeházasodó gazdag városi polgársághoz tartozott, amely a két testvérváros vezetésében is tevékeny részt vállalt. Rokonsága mind Pesten, mind pedig Budán a patríciusokhoz számított, és többen közülük értelmiségiek voltak. Ezekből a körülményekből világosan megmagyarázható mind Pesti saját előmenetele (erdélyi kanonok, és sógora többek közt az erdélyi püspöknek is ügyvédje), mind a Peregihez és más főtisztviselőkhöz fűződő kapcsolata. 33 Egyetemi Kvt. kézirattára. LEO 39. sz. 34 Szerémi 47. p.; KUBINYI 1959a. 104. p. 35 MÓL DL 22607.; Prot. Búd. 530. p. 36 Lásd a 14. jegyzetben idézett kéziratunkat. 37 Lásd uo. Néhány példa: nemes Aszuvölgyi Zsófia feleségül ment Thethemy István budai patríciushoz, Thethemy Péter bíró fiához, aki ezen a réven négy Zala és hat Somogy megyei részbirtok ura lesz. Prot. Búd. 388-389. p. Kanczlyr János budai bíró özvegyét Gibárti Keserű István alnádor vette feleségül. Uo. 125. p.
