Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Arcok a középkori Budáról - A nürnbergi Hallerek Budán. Adalékok a késő középkori dél-német kereskedelem történetéhez
A nürnbergi Halierek Budán 715 Ruprecht Hallernak is írtak, hogy beszéljen erről az ügyről a királlyal. ’8 Közeledett az új tanácsválasztás ideje, és mivel a régi tanácsnak hatása volt az új tanács megválasztására, attól tartottak, hogy az új bíró, akinek, a rendszer szerint most magyarnak kellett lennie, Harber elvbarátja lesz. ” Úgy tűnik Hallernak sikerült meggyőznie az ellenpártot, és megszereznie a zászlósurak támogatását, mivel az ez évi Szent György napi gyűlésen az idegenek számára kedvező törvényt fogadtak el (1504. évi 28. te.).98 99 100 Buda új vezetése, ellenezve a törvény bevezetését, közös lépés érdekében a többi városhoz fordult.101 Pempflingernek a következő évben ismét sikerült visszaszereznie a bírói tisztséget, és Lengyelország felé folyó kereskedelme is erősödött azáltal, hogy a kassai harmincad bérlését átvette.102 Hamarosan azonban ismét elveszítette ezt a harmincadot,103 és úgy tűnik a bírói hivatalt sem sikerült a továbbiakban megszereznie. Valószínűleg ebben az időben Haller egyszer bíró lett. A budai vezető réteg egysége tovatűnt. Már a 16. század első évtizedeiben sem találunk olyan bírót, akit olyan sokszor választottak volna meg, mint Pempflingert vagy a magyar Ádámot. Hans Harbert, Matthias fiát bár többször választották bíróvá, nem mindig egymás után. Úgy tűnik Ruprechtet, mint annak az irányzatnak képviselőjét, amelyhez Pempflinger is tartozott, a város fejévé tették. Sajnos azok az adatok, amik a bírói hivatalra vonatkoznak, meglehetősen homályosak.104 Mégis bizonyíté98 Th[allóczy] 1900. 78. p. 99 Nürnberg város a Hailerck közvetítését más ügyekben is felhasználta. Pl. a nürnbergi városi tanácstag és lovasssági parancsnok (Reiterhauptmann) Wolf (II.) Haller 1500. szept 22-én a nürnbergi tanács megbízásából levelet írt fivérének, Ruprecht (Il.)-nek Budára. Ebben arra kérte Ruprecht-et, hogy lépjen fel Magyarországon Brandenburgi Frigyes őrgróf hamis vádjaival szemben, azthelyesbbítse és a tanácsnak írjon az ügyről. (T. i. az őrgróf a magyar királynál is megvádolta a nürnbergi tanácsot, hogy jogtalan módon emel erődöket.) Nürnbergi All. Lt. Brietbuch 45. föl. 80. (H. v. Haller báró közlése). 100 Vö. KUBINYI 1959a. 105. p. 101 1504. augusztus 10-én: IVÁNY1 1910. II. 3797. sz. 102 Pempflinger 1491/92-től volt városi bíró: MOL DL 20051,, 20034.; 1493/94: QuGSt Wien 11/3. 5493. sz.; 1495/96: Észt. kpt. m. lt. Lad. 71. Fasc. 2. [valószínűleg Fase. 1] Nr 14. [MOL DF 238300.]; 1497/98: uo No. 12. [MOL DF 238314.]; 1501/02: MÓL DL 46582. 1503/04-ben Harber volt abíró. 1505/06: Észt. kpt. m. lt. Lad. 64. fasc. 1. No. 29. [MÓL DF 238134.] (már április 4-én). A köztes időkben magyarok voltak a bírók, legtöbbször Ádátn Gergely. Harmincadbérletére Id. KlJBINYI 1959a. 116. p. 136. j. Vö. még: HALLER 1962. 470. p. 103 1507. október 10-én II. Ulászló király a kassai harmincadot filiáival együtt elvette Pemptlingertöl és egy magyar nemesnek és udvari tisztségviselőnek, Kubinyi Lászlónak adta bérbe. Kubinyi abban az időben a budai udvarbíró volt, és mint ilyen, minden királyi uradalom legfőbb kezelője és a királyi tanács tagja Vö. Kubinyi 1831. 14., 28. p.; KUBINYI F.-KUBINYI M. 1901-06.1. 37-57. p., II. 9-14. p. Vö. még KUBINYI 1957. 43. p. 133. j. és a budai udvarbíróságról uo. 26. p. 104 Conrad Haller 1526-ban így írt (HAG CHH-I. föl. 68 ): „item Ruprecht Haller, Ruprecht Hallers sone, war des konigs von Ungern zu Ofen oberster Richter und Rat”. Dr. Leonhard Wurfbein egyik történet-genealógiai írásának kivonatában (Stadtbibliothek Nürnberg, Mse. Amberger 173, fol. 221) így hangzik:.....Ruprecht Haller ward von könig Matthia zu Ritter geschlagen und ward König Wladislaus Oberrichter und Rat zu Ofen in Ungarn. Er starb 1513.” (H. Haller báró közlése szerint). SZÁDECZKY 1886. 57. p. a magyar Hallerekről szóló tanulmányában Imhof egyik kézirata alapján, ami akkoriban a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában volt, azt írja, hogy Haller Buda főbírója volt H. v. Haller báró szerint ez az ún. Halierek Christoph Jacob Imhofi genealógiája c. kézirat 1895 óta a Nürnbergi Állami Levéltárban található (Rep. 52a. nr 278.), és biztosan nem Imhof, hanem valószínűleg egy Haller készítette. „A király főbírója” megnevezés helytelen a szó legszorosabb értelmében. Ebben az időben a királyi kúriának három főbírája volt: a nádor, tehát az ország legfőbb világi méltóságviselője, a iudex curiae, magyarul országbíró, aki a világi méltóságok második legrangosabbja volt, és a personalis praesentiae regiae locumtenens-e, azaz vezetője [szentélynök], aki legtöbbször püspök. Vö. Hajnik 1899. 29. p. Haller egyike sem volt ezeknek az uraknak, tárnokmester sem volt, tehát a város főbírója volt. Az udvari méltóságok viselői föurak
