Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Társadalmi csoportok a középkori Budán - A budai káptalan késő középkori jegyzőkönyve
680 Társadalmi csoportok a középkori Budán Itt a jelenlevő kanonokok közül ketten, vagy többen lejegyezték a fassiot és signaturájuk alapján később a nótárius felügyelete alatt az írnokok bevezettek a protocollumba és kiállították az oklevelet. Nyilván gyakran megtörtént, hogy ismeretlen személyek jelentek meg fassiot tenni. Leleszen ilyen esetben feltüntették, hogy személyazonosságát ki igazolta, („de cuius notitia ... nos assecuravif’)3° így lehetett ez Óbudán is, bár csak egy-két esetben olvashatunk ilyen jellegű bejegyzést. Például „coram Papa et notario ad notitiam domini Andree Organiste”.30 31 Az óbudai káptalan feje a prépost volt. Több kinevező oklevél tanúsága szerint korszakunkban kinevezésük alkalmával az uralkodó rájuk ruházta egyházuk kegyúri jogát és ezzel biztosította számukra az oltárigazgatóságtól a lectoratusig valamennyi javadalom betöltését.32 Bár a prépost maga sohasem vett részt a hiteleshelyi eljárásban, azáltal, hogy minden korszakunkban szereplő kanonok valamelyik prépost kinevezettje volt, foglalkoznunk kell személyükkel. Valamennyiük királyi, vagy királynéi titkár, esetleg alkancellár volt. Karai László (1468—1490),33 Bakócz Ferenc (1491-1497),34 Bácskái Miklós (1500-ig),35 Lossonczi Zsigmond (1500-1506),36 Gosztonyi János (1506-tól),37 Pakosi Balázs (a protocollum idején),38 de utódaik is: Gerenda Miklós 1525-ben,39 és Statilius János 15226-ban.40 Ezek után nem véletlen, hogy a kanonokok között több kancelláriai, vagy volt kancelláriai tisztviselőt találunk, vagy talán mind szolgált előbb valamilyen hivatalban. Óbuda területén, amely ugyan a veszprémi egyházmegyéhez tartozott, az egyházi joghatóságot a közvetlenül az esztergomi érsek alá rendelt prépost gyakorolta.41 42 Őt azonban teljesen lefoglalták államkormányzati teendői, valamint igen gyakran a kinevezett prépost csak az alsóbb egyházi rendeket vette fel, nem volt felszentelt pap,1 ’ ezért az egyházkormányzatban helyettest vett igénybe. Ezt a funkciót a vicarius látta el. Óbuda területén a vicarius volt a szentszéki bíró is vagy pedig maga helyet delegált valakit erre a tisztségre.43 A vicariusok a káptalan kanonokjai közül kerültek ki, kinevezésükhöz azonban valószínűleg a káptalannak nem volt köze, csak a prépostnak. A protocollum vezetési idejéről nem ismerjük a vicarius nevét, közvetlenül Buda eleste előtt azonban Szegedi Benedek kanonok látta el ezt a funkciót, aki 1506-tól kezdve ismeretes a káptalan tagjaként,44 és így lehet, hogy már korábban lett vicarius is. 30 Kumorovitz 1934. 27. p. 20. j. 31 Prot. Búd. 423. p. (Ilyen „Ad notitiam”), volt Leleszen is: vö. 30. j. 32 Vö. Bánffy Oki. II. 369-370. p.; MÓL DL 39349. 33 Vö. pl. MÓL DL 17474.; SZILÁGYI 1930. 11. p. 34 MonVesp IV. 80-81. p„ 320-322. p.: FÓGEL 1913. 45. p.; SZILÁGYI 1930. 12. p. Szilágyi szerint Szatmári György titkár is volt budai prépost. 35 Bánffy Oki. II. 361. p. Titkárságára ugyan nem ismerünk adatot, de politikai szerepe hasonló a titkárokéhoz. FÓGEL 1913. 119. p. 36 Kinevezése: 1500. február 24. Bánffy Oki. II. 361-362. p.; királynéi titkár: uo. 402-M03. p.; lemondása és utódának, Gosztonyi Jánosnak királynéi titkári kinevezése: 1506. március 19. uo. 408^110. p. 37 Ld. 36. j. A királyné halála után (1506) királyi titkár lett. FÓGEL 1913. 47. p.; SZILÁGYI 1930. 24. p. 89. j. 38 Titkárságát úgy látszik már prépost korában nyerte el. FÓGEL 1917. 42. p. 39 1525: MÓL DL 39349.; FÓGEL 1917. 43. p.; SZILÁGYI 1930. 24. p. 89. j. 40 SZILÁGYI 1930. 24. p. 89. j.; FÓGEL 1917. 41 p. és azott idézett adatok. 41 Vö. Bártfai Szabó 1935. 10., 78. p.; Fügedi 1959. 36. p. 42 Ld. pl. a Lossonczi Zsigmond prépostra vonatkozó adatoka. pl. MonVesp IV. 139. p. 43 ZsO II/l. 2554. sz. (1403).; MÓL DL 9721. (1412); MÓL Nemzeti Múzeum Törzsanyag 1539. március 5.; KNAUZ 1863b. 128. p. (1540). A két utóbbi alkalommal Szegedi Benedek volt a vicarius. 44 Észt. kpt. m. lt. Lad. 23. fasc. 2. nr. 26. [valószínűleg nr. 16.; MOL DF 236261.]
