Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Társadalmi csoportok a középkori Budán - A budai káptalan késő középkori jegyzőkönyve
A budai káptalan késő középkori jegyzőkönyve 681 A prépost után a káptalannak három úgynevezett „dignitas”-a volt, amelyeknek betöltői egyben kanonokok is voltak. Köztük a legelőkelőbb a lector, szokás szerint a hiteleshely feje. Amennyiben ünnepélyes privilegiális oklevelet állított ki a káptalan, a datum per manus formulában az ő nevét tűntették fel. Ez nemcsak puszta formula: kezdettől fogva csak akkor van datum per manus az ünnepélyes, méltóságsoros privilegiálisban, ha az oklevelet valóban maga a lector adja ki, mint a káptalani kancellária feje.45 A lectoratus, mint a prépost utáni legelőkelőbbjavadalom, szintén gyakran került magasabb rangú királyi tisztviselők kezére. Mátyás király uralkodása idején például Máté kancelláriai protonotarius46 és Nagylucsei Orbán alkincstartó, későbbi kincstartó birtokolták az olvasókanonokságot.47 A protocollum vezetése idején - legalább is annak az elején - Laskai Miklós töltötte be ezt a tisztet. 1500-tól szerepel olvasókanonokként, egyelőre nincs rá adatunk, hogy lectorsága előtt már kanonok lett volna. Mivel 1504-ben Bakócz Tamás érsek közbenjárására bodonyi felszentelt püspök (in partibus infidelium) lett, és ebben a minőségben a prímásnak hűséget fogadott, nyilván annak szolgálatában állott és így ritkán tartózkodott Óbudán.48 49 Valószínűleg a prímás nevezte ki szentszéki bírónak. Mint ilyent „iudex equissimus séd venalis”-nak tartották.47 Majd Vácott lett segédpüspök.50 Nem véletlen tehát, hogy a protocollumban mindössze 8 olyan bevallást jegyeztek fel, amelyet ő vett fel. A lector helyettese a sublector volt, azonban rá vonatkozó adatokat nem ismerünk korszakunkban, pedig már 1319-ben létezett sublector.51 A lector után a cantor, éneklőkanonok következett. Mátyás és a Jagellók uralkodása idején öt cantor működését tudjuk igazolni, közülük hárman már előbb is kimutathatóan kanonokok voltak, sőt kettő közülük dékán is.52 A protocollum vezetése idején 1514-ig, haláláig Dengelegi Miklós töltötte be ezt a méltóságot, aki főleg 1511 -ben és 1512-ben (később úgy látszik már beteg volt) igen gyakran vett fel bevallásokat. Ebben a két évben a protocollumban bevallást felvevő kanonokok közt 19,5%-ban az ő neve olvasható, és mivel egy bevallásnál többnyire két kanonok közreműködésére volt szükség, állíthatjuk, hogy az ügyek kb. 40%-át előtte foglalták írásba.53 Utóda, Vajai Ibrányi György már jóval ritkábban foglalkozott a hiteleshely ügyeivel, ami nem is különös, hiszen egyben a titeli társaskáptalanban is cantor volt.54 A cantor helyettese, a succentor valószínűleg nem volt mindig egyben kanonok is, bár az 1457-ben említett Báthori Pál, és az 1502-ben szereplő Bessenyei János succentorok ugyanak-45 BTOE I. 64. p. (1258). 46 1464. MonVesp 111. 177. p. 47 MÓL DL 17503. Ld. rá KUBINYI 1957. 30-31. p. 48 MÓL Ft. Észt. kpt. m. It. Lad. 39. [valószínűleg 49.] fasc. 3. nr. 8, [MOL DF 237922.] (1504).; Uo. Lad. 71. fasc. 1. nr. 17-18. [MOL DF 238303-238304 ] (1500). 49 MÓL Ft. Észt. kpt. o. It. Capsa 18. fasc, 8. nr 13. [MÓL DF 208836 ] Ebben a minőségben egy Palphi nevű nótáriust tartott (uo.). 50 MÓL DL 22618. (1514). 51 Zichy 1. 169. p. 52 Báthori Gál dékán 1454-ben (MOL Ft. Pozs. kpt. o. It. (jelenleg: Székesfehérvári kér. konv. lt] Capsa Budensis 1. a. Fasc. 3. nr 7. [MÓL DL 106096 ]) 1457—1567-ig kimutathatóan cantor. (MOL Ft. Egri kpt m. lt. Nr. 4. Div. 1. Fasc. 2. Fr. 4. [MÓL DF 210030.]); Zichy X. 436. p.; Tamás cantor 1470-töl 1498-ig (Károlyi Oki. II. 412. p ); SÜmeghy 1928. 149. p.; Peleskei Mihály cantor: uo. 173. p.; A két másik cantort ld. alább, 53-54. j. 53 Már 1495-ben kanonok volt: MÓL DL 88802 1500-ban dékán: SÜMEGHY 1928. 165-168. p ; Cantorságára ld. a protocollumot passim. 54 Prot. Bud. 296. p. Családjára és rokonaira ld. pl. 1519: MÓL DL 62422.
