Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Társadalmi csoportok a középkori Budán - A budai káptalan késő középkori jegyzőkönyve
672 Társadalmi csoportok a középkori Budán A hiteleshely az illető eljárás lefolytatására kiküldte hiteles bizonyságul egyik emberét, aki a kiküldő közhatóság megbízottját kísérte, az eljárásról pedig kettejük jelentése alapján a hiteleshely oklevelet állított ki. Továbbá a hiteleshelyek foglalták írásba az egyes felek magánjogi vonatkozású ügyeit. „A feleknek a hiteleshely előtt történt minden jogi természetű akaratnyilvánítását bevallásnak, fassionak nevezték”.2 Fassio formájában történtek a birtokelidegenítések különféle formái: például adásvételek, zálogosítások, ajándékozások, bérbeadások, birtokfelosztások stb.; valamint fassionalis által tiltakoztak azok, akiket egy birtok illetett, annak eladása stb. ellen (protestatio), vagy ha ilyen eset lehetősége felmerült, tiltották el az esetleges elidegenítést (inhibitio), s mivel az adósságokat igen gyakran a hiteleshely előtt kellett megfizetni, ez az intézmény tanúsította oklevelével a kifizetés megtörténtét, vagy éppen meg nem történtét.3 Ha fennmaradtak volna hiteleshelyeink levéltárai, ezekből szinte hiánytalanul fel tudnánk dolgozni a Mohács előtti Magyarország teljes birtokforgalmi statisztikáját, hiszen minden tulajdonosváltozás a káptalanok és konventek testimoniumainak közbelépésével ment végbe. Sajnos csak igen töredékes mértékben maradtak fenn hiteleshelyi levéltárak,4 amelyek oklevelei azonban arra mégis lehetőséget nyújtanak, hogy legalább a birtokforgalom tendenciájára következtethessünk. Egy hiteleshelyi fassionalis jegyzőkönyv feldolgozása alapján megállapíthatjuk azt, hogy annak illetékességi körén belül csökkent-e vagy növekedett-e a tárgyidőszakban a birtokelidegenítések száma; az adásvétel, vagy a zálogosítás volt-e többségben; kik idegenítették el elsősorban a javaikat (például kisnemesek-e, vagy bárók) és kik szerezték meg azokat? Mennyi volt a birtokok értéke? Még több, ehhez hasonló témára kaphatunk itt támpontot. Ha viszont az országos hatáskörű hiteleshelyek levéltára maradt volna fel, ennek feldolgozása módot nyújthatna a birtokforgalom tendenciájának az egész országra érvényes módon történő tisztázására, bár az ügyeknek csak egy részét foglalták itt (a többit a területileg illetékes helyen és fassiok esetében gyakran a király vagy a nagybírák előtt) írásba. A budai káptalan hiteleshelyi fassionalis protocollumának a pozsonyi káptalani levéltárban őrzött 1510-1522 közti kötetét feldolgoztuk. Ennek filmfelvételét a Magyar Országos Levéltár Filmtára őrzi, amelyről a Budapesti Történeti Múzeum fényképmásolatokat készíttetett. Sajnos a Filmtárban őrzött filmanyag nem volt teljes, a fényképeztetésnél több oldal lemaradt, és ezért Kumorovitz L. Bernât professzor 1967. november 15-én Pozsonyban lefényképezte a hiányzó oldalakat és ezzel a Budapesti Történeti Múzeum birtokában lévő fényképmásolat a teljes anyagot tartalmazza.5 A kötet a pozsonyi káptalani levéltárban a „Protocollum Nr. 3 extraseriale” jelzetet viselte. Borítólapján 19. századi írással a következő cím olvasható: „Protocollum Budanse N°3,"lra Ab Anno 1510: usque 1522: conscriptum”, 630 számozott oldalt tartalmaz, melyek számozása nem egykorú ugyan, de régebbi a cím feliratánál. A valóságban azonban az oldalak száma 662, és ebben több üres, beszámozatlan oldal is szerepel. Az első 19, egyébként erősen rongált szélű oldalon ugyan olykor kivehető egy számozás nyoma, amely úgy látszik fólió-számozás volt, s az oldalakat a és b betűkkel különböztették meg. A fólió-számozás azonban a 20-ik oldalnál megszűnt és ez az oldal a 10-es oldalszámot viseli. Ettől kezdve oldalszámozás következik, 2 Kumorovitz 1928. [Klny.] 2. p. 3 Az alább idézendő óbudai káptalani protocollum (Prot. Bud.) passim. 4 Bonis 1962. 5 Budapesti Történeti Múzeum. Budapest Története gyűjtemény. Fényképmásolatok 690. ltsz.
