Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Társadalmi csoportok a középkori Budán - A budai német patriciátus társadalmi helyzete családi összeköttetései tükrében a 13. századtól a 15. század második feléig
468 Társadalmi csoportok a középkori Budán Kunc ispán és családja (52. ábra) Kunc ispán neve talán egyike a leginkább ismert budai patríciusoknak, mióta Csánki Dezső 1906-ban külön cikket szentelt emlékének.98 Csánki az adatok zömét összegyűjtötte, és eredményeit általában ma is el tudjuk fogadni. Két lényegesebb ellenvetésünk van csupán. Az egyik, hogy Kunc ispánt, fiát, Jánost és unokáját, Kunclint az oklevelek „bíró”-nak nevezik ugyan, és ezt Csánki is elfogadja, noha hivatalviselésük idejében - talán Kunc ideje kivételével -hiánytalanul ismerjük a bírói tisztet ellátó kinevezett rektorok listáját. A magyarázatot János fia Kunclinnál találjuk meg: Ő ugyanis a rektor mellett kimutathatóan a viceudex szerepét töltötte be.99 Más adatunk is van arra, hogy ebben az időben a rektor távolléte vagy akadályoztatása esetén a város okleveleit az albíró „iudex” cím alatt bocsátotta ki.100 Nem ismert továbbá Csánki egy olyan adatot, amely igazolja, hogy Kundin apja, János a szóban forgó Kunc ispán fia volt.101 Bár a Kunc és Kundin keresztnév több egykorú budai családban, így az említendő Megerdorfereknél is előfordul, mégis nagy valószínűséggel azonosíthatjuk Kunc ispánt az 1292. évi budai tanács egyik Kunc nevű tagjával. (A másik Petermann apja, az examinatomak vagy Prennernek nevezett Kunc ispán volt.102) Mivel 1323-ban János nevű fia már felnőtt, ispán - különben, mint láttuk, a Wernerfiak egyik rokona103 - apja, a bíróviselt104 Kunc viszont nyilván már nem él, 1292-ben már tanácstagnak kellett lennie. Neve majorjával kapcsolatban tűnik elénk, amelyhez később egy várbeli, Olasz utcai ház is tartozott.105 Akkor azonban már nem a Kunc család birtoka. Annak ellenére, hogy korábban nem lehet igazolni a ház és a major összetartozását, mégsem tartjuk lehetetlennek, hiszen ellenkező adat sincs. Ebben az esetben egy vári házhoz tartozik a majorság: és úgy, mint a bányavárosokban fenn láttuk,106 a belvárosi házak tulajdonosai között lett a város külterülete is felosztva. Ez esetben Budán is feltételezhető egy valamiféle „konzorcium” megléte, és akkor a Kunc család nyilván az alapítókhoz, az első patríciusi csoporthoz tartozott. Ha ez a feltevésünk igaz, akkor az 1292-ben eskiidti tisztet betöltő Kunc nem a család első budai tagja; pedig még így is a család négy egyenes fiági generációját tudjuk a város vezetőségében kimutatni. Talán az 1292-es Kunc apja az a Kunc fia Kundin lehetett, aki az 1260-as 98 CSÁNKI 1906. 685-725. p. 99 Uo. 687-689. p. Az 1333-as (Csánkinál a fejregesztában tévesen 1330) oklevél Kunc fia János fia Kunclint „concivi nostro et iudici”-nak nevezi. (Uo. 720-721. p. és MonStrig III. 222-223. p.) Hogy nem lehetett aktív bíró, sőt tanácstag sem, azt az oklevél intitulatiója is bizonyítja: a rektorral az élén felsorolja a teljes tanácsot név szerint. A „iudex” kifejezés valószínűleg korábban betöltött (al-)bírói funkciójára utal. Későbbi, a rektor melletti viceiudexságára maradt adat: 1341: Veszp. kpt. o. It. Instr. regn. P. 238. [MOL DF 229965.] 1345: MÓL Ft. Révay cs. lt. Doc. div. fám. Fase. I. nr. 10. [MOL DF 260321 ] 100 1329. október 31-én Buda a rektor nevében ad ki oklevelet (MonStrig III. 150. p.), míg egy hónappal később, november 29-én a rektor birtokügyében Tilmann ispán mint iudex, de csak tizenegy esküdt neve olvasható az intitulatióban. MÓL DL 2568. 101 Hogy Kunc fia János fia Kundin nagyapja, Kunc azonos személy Rubin ispán apjával, Kunccal, azt igazolja Észt. kpt. m. It. Lad. Fundationalia 1. b. [MÓL DF 238397.] 102 BTOE I. 283. p. Tévedtem, amikor azonosítottam a majortulajdonos Kunc ispánt Prenner Kunccal. KUBINYl 1971. 453. p. 103 Ld. fenn, 92., 96. j. 104 Csánki 1906. 687. p. 105 Uo. 692. p. skk. 106 PAULINYI 1971. 549. p. skk.
