Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Társadalmi csoportok a középkori Budán - A középkori budai mészároscéh
A középkori budai mészároscéh 655 Családnévvel és mészárosként említve a következők voltak szőlőbirtokosok 1505-ben és 1510 körül: Bodó János, Erdélyi János (azaz Nemesember - Siebenbürger), Császár Márton (a Céhkönyvben Kaiser), Farkas Péter, Hertauf Miklós, Korponai János, Nagy Farkas halvágó, Répás, Romay Farkas (a céhkönyvben Ramaur, azaz Romauer), Sánta Farkas, Sws, vagy Swz Márton (helyesen Schus), Tibolt Tamás, Tik István, Tilch István (a céhkönyvben Tichs István) és Torma János (a céhkönyvben Kren). Nem mondva mészárosnak még Innep Farkas (a céhkönyvben Feiertag) és Saor (Saoor, Savor, helyesen Schaur) Tamás is szerepel."5 Néhány német mester eredeti nevükön fordul elő, esetleg kisebb elírással, míg Erdélyi, Császár, Romay, Torma és Innep nevét egyszerűen magyarra fordították. Nem tudjuk azonosítani Korponait, Nagyot, Répást. Tik lehet, hogy azonos Tilchcsel, de ezzel szemben is lehet érvelni. Az 1514. évi céhmester Sánta Farkas valószínűleg Schreiberrel azonos, de nem feltétlenül. A legnagyobb problémát Hertauf Miklós okozza, akit német nevén mészárosként említ a tizedjegyzék, a Mészáros utcában lakik, és a város egyik legtekintélyesebb szőlőbirtokosa."6 Hertauf János, olykor Herteph fia Jánosnak nevezve 1441-ben, 1456-ban, 1457-ben, 1458-ban, 1461-ben és 1464-ben mutatható ki a városi tanács tagjai közt."7 Ő is a mészáros mesterséget folytatta. 1458-ban egy váraljai Mészáros utcai kőház felülről Keresztély mészáros, alulról pedig Hortauf János mészáros és városi esküdt házaival határos.115 116 117 118 Ennek a tekintélyes polgárnak Miklós feltehetően a fia lehetett. Teljesen érthetetlen, hogy neve miért nem fordul elő a céhkönyvben. Választ adni erre egyelőre nem tudok. A név hangzása alapján felmerülhet Hagraf Miklóssal való azonosítása is. Ez ellen két dolog szól. A tizedjegyzék Hertauf esetében hibátlan német nevet használ, ami egy tanácstagi család esetében érthető. Miért cserélné ezt a Céhkönyv fel másra? A másik, hogy Hagraf Siebenbürger neve. Egy második generációs, tekintélyes család sarját miért nevezzék apja, esetleg nagyapja származáshelye után? A bortized lajstromokban a Szombatpiacon és Felhévízen lakók nélkül sok budai mészáros szőlőbirtokost csak Mészáros vezetéknévvel és keresztnévvel írták össze. Ezek a következők: Balázs, Farkas, Ftilöp, György, István, Márton, Mátyás, Mihály, Péter, Ruppert és Tamás."9 Többségük keresztnevét viselők ebben az évben többen voltak, így azonosíthatatlanok. Mihály esetleg Pehem Mihállyal azonos. Mészáros Balázsnak viszont, (akit Bárkás Adámnál írt össze a tizedjegyzék) a keresztneve a tizedjegyzékek idejében hiányzik a céhkönyvből. 1505-ben mindössze 36 köböl bora termett.120 Bárkás Ádám lakóhelyét nem ismerjük. Nem zárható tehát ki, hogy Balázs is a Szentgyörgy piaci magyar mészárosokhoz tartozik, neve ebben az időben ezért nem ismert a céhkönyvből. A háztulajdonos Cirják mészárost sem találtam meg a Céhkönyvben. A német mészároscéh tagjai általában a váraljai Mészáros utcában laktak.121 Sajnos, a tizedjegyzék nem mindig adja meg a lakóhelyet, mégis Bodó János, Farkas Péter, Hertauf Miklós, Innep Farkas, Mészáros Ftilöp, György, István, Mátyás, Mihály, Ruppert, Nagy Farkas halvágó, Rómay Farkas és Torma János esetében a lakóhely a Mészáros utca. A fentiek alapján 115 SzakálY-SZÜCS 2005. 133. p. (Mutató.) Innep uo. 124. p; Saor uo. 139. p; Sws (mint láttuk, tévesen Sós néven) uo. 140. p. 116 Uo. 59., 76., 88. p. 117 Rady 1985. 173. p. MOL DF 249009.; MÓL DL 15153., 15785-7 , valamint a következő j. 118 MOL DF 208415. 119 SZAKÁLY-SZŰCS 2005. 133. p. 120 Uo. 51. p.
