Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Társadalmi csoportok a középkori Budán - A középkori budai mészároscéh
650 Társadalmi csoportok a középkori Budán Miklósnét viszont összeírták az 1509-es adósságrendezésnél is. Adós maradt egy (ökör)bőrrel, valamint 12,5 forint utáni purkrechttel. Lehet, hogy itt elírásról van szó, és ezt a tartozást viszi tovább 22,5 forinttal Czechel.90 A valószínűbb az, hogy volt egyszer egy Klueg Miklós nevű mester, akinek özvegyét feleségül vette Czechel, ezért keveredik a két név. Ez is azonban csak feltevés. Cserbokor István (akinek keresztnevét német formában írták, és a vezetéknév előtt tüntették fel), 1500 és 1511 közt fordul elő a székek jegyzékében. 1512-től a céh megszűnéséig özvegye gyakorolta a mesterséget. 1509-ben helyette Himperger István szerepel, aki olykor a viaszjegyzékben, és a purkrecht kimutatásokban is megtalálható. Himperger tehát Cserbokor másik neve lehetett. Ennek ellenére magyar volt, hiszen özvegye a németek távozása után is Budán maradt. 1534. január 16-án Buda városa ír Pozsony városának egy levelet. E szerint Cserbokorné, Borbála asszony perelte egy még a békés időben 75 forint régi pénzben és 180 forint rézpénzben tett adósság fejében Sebestyén mészáros budai polgárt. A főváros azt kéri, hogy a pozsonyi tanács hallgassa ki a tanukat, Kochaim Pétert, valamint két egykori budai polgár mészárost, Bodó Jánost és Reichel Miklóst.91 Cserbokorné tehát magyar, Bodó pedig német volt. A furcsa az, hogy Sebestyén nyilvánvalóan azonos az 1509 és 1529 közt céhtag Koppel Sebestyénnel, aki e szerint neve ellenére ugyancsak magyarnak számított. A bortized lajstromokban Innep Farkas néven előforduló92 Feiertag Wolfgang 1504 és 1513 közt céhtag. 1515-ben, valamint 1517 és 1519 közt nevét az özvegyek közt találjuk, 1516- ban véletlenül kimaradt. 1514-ben azonban Wolfgang Schüben (helyesen Schubin) szerepel az özvegyek névsorának végén. Feiertag másik neve tehát Schub volt. 1500 és 1504 közt írták össze a céhtulajdonosok közt Bálint mestert, 1505-1513-ban, és 1517- ben az özvegyét. 1514 és 1516, valamint 1518 és 1522 között pedig Gansl Bálintnét, mindezek alapján feltehetnénk, hogy Bálint vezetékneve Gansl lett volna. Egy 1509. február 16-i bejegyzés szerint Bálint mestemé elszámolt a férje, a varga (schuster) helyett a régi adóssággal, amire 24,5 forintot fizetett. Ez az adat is felvet egy kérdést. 1505-ben Anthani Schvsterin fizet adóssága terhére, tehát egy Antal nevű varga felesége tartozik a céhnek, aki talán mészáros özvegye vagy leánya lehetett.93Komolyabb probléma, hogy az 1511. október 2-i és 1513. december 8-i viaszjegyzékek említenek egy Schuster Wolfgangot. 1508. április 20-án (az 1509. évi bejegyzések közt) Schuster Wolfgang mészáros mester 10 forintot vett fel a mesterektől. Sajnos, a céhben 1508-ban nyolc, 1511-ben hat, 1513-ban hét Wolfgang keresztnevű mester volt a céh tagja, az özvegyek férjeit nem számítva. Bálint mészáros feleségének új férjét tehát nem azonosíthatjuk. Ez különben Bálint Gansl vezetéknevével kapcsolatban is óvatosságra int. 1500-ban Griemel, 1501-ben Grunensteiner Gáspár nevét olvassuk a céhtagok közt. A két személy nyilván azonos. Az utóbbi lehet a helyes név, ugyanis 1509-ben Grymmestayner Péter 550 akó (emmer) „schancztewerrel” volt adós, nyilván bor fejében, ami 2 forint 75 dénárt hoz.94 A céh egyik legtekintélyesebb családja volt a Hacker, amelyből Tamással már találkoztunk Häkel néven céhmesterként 1502-ben.95 A székjegyzékben 1500 és 1517 közt fordul elő. 90 Mészáros-céhkönyv föl. 4Ír.; 45v. 91 Pozsony v. It. oki. 5366. sz. [MOL DF 243410 ] 92 Szakály-Szűcs 2005.124. p. 93 Mészáros-céhkönyv föl. 30v. - 4 forint és „ein art den” van a szövegben. Bár az ’a’ betű világosan olvasható, ez lehet elírás az ’őrt’, azaz negyed forint, tehát 25 dénár helyett, így a megfizetett adósság 4,25 forint. 94 Mészáros-céhkönyv föl. 46v. 95 Ld. fenn, 78. j.
