Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Társadalmi csoportok a középkori Budán - A középkori budai mészároscéh
A középkori budai mészároscéh 651 1503. szeptember 9-én azonban Meixner Tamás mester vesz át 100 forintot (Johannes) Baptistától, majd 1504-ben 100 forintot annak szolgájától, utána pedig ház utáni béreket.96 Meixner tehát Hacker másik neve volt. Ez világosan látszik a purkrecht-jegyzékekből. Hacker 1510-ben 75 forint 70 dénárral adós. 1511 és 1517 közt 75 forint megy tovább. Az 1518. február 16-i purkrecht-jegyzékben már 92 forint fordul elő. Úgy látszik, hogy közvetlenül ezután halt meg, mert a február végi székjegyzékben már nem fordul elő a neve. Az adósság azonban megmaradt, és 1519-ben majd 1524-el bezárólag már Meixner Márton tartozik a 92 forinttal. 1525-ben ez lecsökken 82-re, 1526-ban 74-re, 1528-ban 67-re. Már idéztem az 1525 évi céhstatutumot, ami a tőkék törlesztését írta elő. Meixner Márton, mint társai is, végrehajtotta a határozatot. Hacker Tamásról még érdemes említeni az 1505. február 13-i viaszjegyzéket, amikor legényeivel (mit sein geselenn) fizet 15 font viaszt. Meixner Márton Tamás fia vagy veje lehetett és nem azonnal vette át a mészárszéket. 1520-ban és 1521-ben Hacker, 1522 és 1529 közt pedig Meixner Márton néven írták össze. Nem tudjuk, hogy mi volt az eredeti nevük. Meixner Tamás, aki nem lehetett azonos az 1518 elején meghalt céhmesterrel, 1478-ban és 1481-1482-ben mutatható ki a budai városi tanács tagjaként. Korábban őt is a mészárosok közé soroltam, ez azonban nem igazolható.97 98 99 Ez a Tamás valószínűleg nürnbergi eredetű volt. Családja összeházasodott a pozsonyi eredetű gazdag budai polgár Gailsam családdal (magyarosan Gazon néven fordulnak olykor elő), valamint az ugyancsak mindkét városban szerepet játszó Forsterekkel. Meixner Mihály előfordul különben Gazon Mihály néven is.9S Minden valószínűség szerint Hacker Tamás, és általa, örököse, Márton, a Meixner családba nősült be, ezért használták mindkét nevet. Hagraff Miklós a céh három Siebenbürger néven is előforduló mesterei egyike. 1513 és 1526 között fizetett ezen a néven tagdíjat, pontosabban a mészárszéke után. Csakhogy 1511-ben és 1512-ben, valamint 1528-ban a székek jegyzékében Siebenbürger Miklós szerepel, 1529-ben pedig ennek az özvegye. így a két név nagy valószínűséggel azonos személyt takar. Hertauf Miklóssal való azonosításnak azonban semmi alapja nincs. Talán meghatározhatjuk a csak keresztnévvel 1502 és 1506 közt szereplő, majd 1507-ben a mészárszék után özvegye által fizető Jakab mester vezetéknevét is. A Céhkönyv elején található 1508. március 7-i bejegyzés szerint Aldoth András átadott egy zsákban lepecsételve két poharat és ezüsttárgyakat, amelyek „Maister Jacob klain kandier” fiáé, Jorigelé, majd átadták Kandier Bertalan mesternek Jorigel örökségét, két szőlőt és 10 forintot. E szerint Aldoth Jorigel nagyapja (endel) volt, aki ekkor még 11 forint értékű ágyneműt is kapott. A nehézség az, hogy 1510. szeptember 29. után Kandier Jakab mester 31 forintot fizetett a mester tartozásért Hans Krennek, ezután 1511. június 8-áig tartozik még 15 forinttal, 1511. augusztus 1-én pedig fizetnie kell a céhnek sógora, Stangel Gáspár nevében 14 forintot." Stangel, az 1510. év egyik céhmestere nem szerepel már az 1511-es céhjegyzékben. Más Jakab nevű mestert nem ismerünk ekkor. Mivel Jakab mester özvegye utoljára 1507-ben fordul elő, a kis Kandier Jakab kisfia örökségéről pedig 1508-ban intézkednek, Jakab mester biztosan a Kandier nevet viselte. Az 1510-ben és 1511 -ben említett Kandier Jakab, Stangel céhmester sógora nem 96 Mészáros-céhkönyv föl. 26r. 97 RADY 1985. 174. p.; KUBINYI 1973 141. p 98 KUBINYI 1966. 246-251. p 99 Mészáros-céhkönyv tol. 57v.
