Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Társadalmi csoportok a középkori Budán - A budai német patriciátus társadalmi helyzete családi összeköttetései tükrében a 13. századtól a 15. század második feléig
A budai német patriciátus társadalmi helyzete... 467 Werner comes és leszármazottai (51. ábra) Valamikor az 1230-as évek folyamán, pontosabban 1235-től kezdve egy bizonyos Paumgarten nevű birtok ügyében hosszú pereskedés kezdődött az ausztriai heiligenkreuzi ciszterci apátság és egy bizonyos Wemer között, akit váci egyházmegyei lovagnak és oueni polgárnak neveznek a periratok. Hogy Ouenen, azaz Ofenen még Pest értendő, azt az egyházmegye említésén kivül az is bizonyítja, hogy több oklevélben „nobili domino Wernhero de Pest” címzést olvasunk.83 Az ő birtoka lehetett Pest mellett a „palatium comitis Wernerii”.84 A jelek szerint az ő fia volt Péter, Buda egyetlen névleg ismert választott villicusa, aki comes címmel utoljára 1281-ben fordul elő mint (II.) Wemer comes apja.85 Ez az adat mutatja, hogy noha a család Buda alapítása után Pestről átköltözött az új városba, Pest melletti ingatlanbirtokát megtartotta. Az ifjabb Wemer comes 1288 és 1296 között mutatható ki Buda rektoraként, és ebben az időben a város gazdasági érdekeit erélyesen képviselte az egyházi testületekkel szemben,86 és a budaiak élén katonáskodott is.87 Úgy látszik, hogy Werner és fia, László gyilkolta meg Walter comest, Wemer egyik elődjét.88 Mindenesetre Werner rektori székét fia, László örökölte meg, majd 1304-ben Vencel király fogolyként vitte magával Csehországba, utódául pedig Kunc fiát, Petermannt nevezte ki.89 László 1307-ben megszökött, és árulás segítségével visszafoglalta Budát.90 Meddig viselte rektori tisztét, nem tudjuk, utóda 1318-ban szerepel először.91 1323-ban már nem élt.92 Csak egy leánya maradt.93 Többet tudunk húga, Klára asszony leszármazottairól. Úgy látszik, kétszer ment férjhez, és mindkét férje a magyar feudális uralkodó osztályhoz tartozott. Első férje egy bizonyos Gyula volt, tőle született a leánya. Másodszor a Zala megyei tekintélyes birtokos nemeshez, Szentgiróti Fülöphöz ment hozzá.94 Leányától született leszármazottai örökölték a Werner-vagyont, még a 15. század elején is említik őket.95 Wemerék rokonságát egy 1323-ból való oklevél sorolja fel. Ezek Miklós mester pesti bírón kívül Budáról Kunc fia János, Jungher Gihan, Megerdorfi Kundin és Kárász Petermann ispánok, valamint Gottfried fia Miklós.96 Ez utóbbi valószínűleg az 1314-ben említett Gotfried comes fia.97 Nyilvánvaló, hogy a főváros legtekintélyesebb családjainak tagjai. Sajnos rokonsági fokukat nem ismerjük, de mivel egyikük sem sorolható II. Wemer leszármazottai közé, a rokonság vagy Wemer és fia László feleségein, vagy még régebben, az alapítás idején, I. Werner és Péter korában alakult ki. 83 Uo. I. 22-34. p. 84 Uo. I. 199. p. 85 Uo. Ld. még fenn 57., 58., 60., 62. j. 86 BTOE1. 246., 248., 260., 282., 283., 290., 296., 297., 301. p. 87 Gombos 1937-38, III. 1881. p. 88 CD VIII/1. 200-201. p. 89 SRH I. 481—482. p. Ld. még fenn, 81. j. 90 SRH I. 485. p. 91 Veszp. kpt. o. It. Instr. regn. P. 237. [MOL DF 229964 ] 92 Károlyi Oki. I. 52-54, p. 93 Uo. Említik özvegyét, Agnát és leányát, Katalint (mindkettő nobilis domina), valamint húgát, Klárát, Gyula mester özvegyét, Klára leánya. Chuta, tőle született. Ekkor Klára már Szentgiróti Fülöp felesége volt. 94 Ld. az előző jegyzetet. Szentgiróti Fülöpre ld. Karácsonyi 1900-01. III/l. 120-124. p. 95 AO V, 613-614. p.; ZsO I. 539. sz., II/2. 6423. sz. 96 Ld. fenn, 92. j. 97 MonStrig II. 693. p.
