Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Társadalmi csoportok a középkori Budán - Budai és pesti polgárok családi összeköttetései a Jagelló-korban
Budai és pesti polgárok családi összeköttetései a Jagelló-korban 561 A magyar patriciátus tehát mind Pesten, mind pedig Budán éppolyan zárt réteg volt a város többi lakosságához képest, mint a német. A különbség csak annyi, hogy a magyarok elsősorban a nemességből származtak, vagy szerezték házastársukat, továbbá kisebb mértékben (főleg Pesten) a magyar városok és mezővárosok vezető rétegéből. (Budán például a Tétémyek, olykor Tétény néven, talán Tétény mezővárosból származtak.) Mi volt a helyzet azonban a kézműves eredetű patriciátussal, amely nemcsak a budai németség, hanem a budai és pesti magyar vezető réteg egyik alkotó eleme volt? Itt igen nehéz különválasztani a tanácstagságot elért, patríciusnak számítható családokat a középpolgárság nagy tömegeitől. Igaz, a céhpolgárságon belül egyáltalán nem beszélhetünk egyenlőségről. Mint láttuk, egyes iparágak képviselőinek sikerült elérniük a patríciusi szintet. Azonban ugyanazon céhen belül is vagyoni differenciáltságról beszélhetünk.157 Ezt előrebocsátva, lássuk az adatokat. Már láttuk, hogy a céhszabályok elősegítették a céhen belüli házasságokat, és ennek megtörténtét igazolni is tudjuk. A Kirchhaimer-vő Mayr ötvös egyik veje szintén az, Gyöngyössy János szűcs veje Tamás szűcs,158 Kremzer János zsemlyesütő pék özvegyének második férje, Praun János szintén ezt az ipart folytatja,159 160 Pál ötvös veje Tamás ötvös.150 Kimutatható azonban itt is, és elég szép számmal, a más városok polgáraival, azonos ipart űző mestereivel kötött házasság. Ezt csak elősegítette az iparosok vándorlási kényszere. A budai szűcs Gayr György unokatestvére a pozsonyi patrícius Aigner szűcsnek,161 Schwartz Ágoston budai szabó Ágoston bártfai szabó fia, és egy másik bártfai szabó sógora volt.162 Fenti adataink mind Budára vonatkoztak, de nem lehetett más a helyzet Pesten sem. Talán még nagyobb arányban veszik iparosok más iparághoz tartozó mesterek leányait feleségül. Ebben nincs különbség a patriciátusba is bejutott mesterek és a kívülállók között. György budai számszeríjgyártó, akit circumspectus címe alapján a patriciátushoz számíthatunk, egyik leányát az ugyancsak circumspectus Wemiczer András szabóhoz, a másikat a providus Rupert ötvöshöz adta.163 A magyar Máté üveggyártó budai bíró leányát Szabó Benedek - egyébként már 157 JECHT 1926. 71-78. p. 158 Gyöngyössy tekintélyes polgár volt. 1505-ben 2621/2, 1150-ben 181 köböl bora termett (Budai bortizedjegyzék 1505.: Magasallja és Káplánkő szh.). Veje, Tamás és felesége, Anna 1520-ban kölcsönt vesz fel a tőle örökölt házra (Prot. Búd. 549. p.). Ugyanerről az ügyről olvashatunk 1523-ban. Tamás a királyné szolgálatában áll, és a házat felesége és sógornője, Zsófia örökölte. Tamásnak Gyöngyössy lányától két gyermeke született (Pozsonyi kpt. lt., Prot. nr. 5. extraseriale 286-289. p. [MÓL Ft. 43352/4. filmdoboz.]). 159 Kremzernek 1520-ban a király 700 Ft-tal tartozik (MÓL DL 39227.). Feleségétől, aki halála után Praun királyi zsemlyesütőhöz ment hozzá, egy fia született [MOL E 15 Magyar Kamara Levéltára.] Exp[editiones] cam[erales] 1551. április 3. 160 1536: Egyháztört. Emi. 111. 105. p.; 1538 : [MOL F4] Gyulafehérvári Káptalan Országos Levéltára. Cist. [Comitatuum. Comitatus] Máramaros, Fasc. 5. nr. 9. (Mályusz reg.) 161 Aigner Wolfgang pozsonyi szűcs és tanácstag (ORTVAY 1894-1903.1.417—420. p., özvegye végrendelete: Pozsony v. It. Prot. test. 230-31. v.). Gayr György budai szűcs unokatestvérét, Aigner Jakab pozsonyi polgárt bízta meg egy ottani adósság behajtásával (Pozsony v. lt. oki. 4959. sz. [MOL DF 243024.]). Ez a Jakab, Wolfgang fia, pozsonyi tanácsos, bíró és polgármester (ORTVAY 1894-1903.1.383., 397., 424-428. p.). 1511. évi végrendeletében megemlékezett „sógornőjéről”, Gayr szűcs nejéről is (Pozsony v. It. Prot. Test. 34 Ív — 344.). Gayr gazdag ember volt. Háza a budai Mindszent utcában állott. (IvÁNYl 1931-32. II. 694. sz ), és igy ő lehet az az ott lakó Szűcs György, akinek 1505-ben nagy, 907 köblös bortermése volt. (Budai bortizedjegyzék 1505.: Kapástemetés és Agyagverem. szh. Itt még élőként szerepel, de a tizedelszámolásban, 1505. november 9-én már néhaiként fordul elő a neve.) 162 Bártfa v. lt. oki. 4270. sz. [MOL DF 217173.] 163 Első feleségétől egy lánya, Werniczerné, a másodiktól két fia és egy lánya (Rupert ötvös neje) született. Házát köztük és özvegye között öt részre osztják fel. Ld. rá Kelényi 1943a. 477—478. p.; Balogh 1966.1. 569-570., 577., 586-587. p„ ahol az összes adat megtalálható.
