Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Társadalmi csoportok a középkori Budán - A budai német patriciátus társadalmi helyzete családi összeköttetései tükrében a 13. századtól a 15. század második feléig
458 Társadalmi csoportok a középkori Budán riális eredetű lovagi réteg szerepe egyes városok alapításában,7 illetve patriciátusában8 eddig ismert volt ugyan, de arra talán kevésbé figyeltek fel, hogy a korai városi vezető réteget a connubium, a házasodási kör is összekötötte a környék feudális uralkodó osztályával,9 továbbá, hogy többségük vagy megtartotta feudális birtokait, vagy szert téve rájuk maga is a feudális uralkodó osztályhoz tartozott.10 11 Természetesen ezzel nem akarjuk azt állítani, hogy valamennyi középkori város vezető rétegét nemesi vagy legalábbis miniszteriális eredetű személyek alkották volna, hiszen Sombart ilyen irányú fejtegetésével" szemben annak idején Georg v. Below12 éles kritikát nyilvánított, de ez utóbbit sem fogadhatjuk el fenntartás nélkül. Nemcsak egyes városok esetében, hanem általában is nagyobbra kell becsülnünk v. Belownál a városi vezető rétegben a nemesi, lovagi elem szerepét, különösen azt, amelyet a városok alapításában játszottak.13 A vezető réteg másik, gazdasági szempontból v. Below és mások által joggal14 jelentősnek tartott rétege a kereskedőkből, vállalkozókból tevődött össze. Valóban, vannak városok, ahol a miniszteriális és kereskedő eredetű vezető réteg egymástól elkülönül,15 úgy látszik azonban, hogy nem lenne helyes erre a különbségre fektetni a hangsúlyt. A városi nemesség éppúgy nem veti meg a vállalkozást, mint a gazdag kereskedők a birtokszerzést, az egymás közti családi kapcsolatok pedig igen sok helyen nem az elválasztó, hanem az összekötő jelenségeket erősítik meg.16 Ennek a korai vezető rétegnek az általános jellemvonásait talán abban foglalhatjuk össze, hogy az egyes városok leghatalmasabb és leggazdagabb, ennélfogva legtekintélyesebb elemeit foglalta magába, tagjai a város bel- és külterületén az ingatlanok nagyobb részét birtokukban tartva a szegényebb polgárság vagy annak egy része felett (pl. mint háztulajdonosok) 7 Pl. SYDOW 1963. 68 p.; GUTKAS 1963a. 81. p.: „Das Aufkommen der Gründungsstädte im österreichischen Gebiet hägt auch anscheinend irgendwie mit dem Rittertum und dem Lehenwesen zusammen.” Ld. még uo. 86. p Különösen érdekes ebből a szempontból a következő eset. Mint ismeretes, Rörig szerint Lübecket egy vállalkozói konzorcium alapította (ld. alább 19-20. j.) A konzorciummal hozta kapcsolatba Giselbert de Warendorpot (említve 1188), az egyik legjelentősebb lübecki távolsági kereskedőcsalád ősét. Rörig 1959. 169. p. 5. j. A családra: 169-189. p.; HöRNBERG 1955. 90-91. p. azonban bebizonyította, hogy Warendorp vesztfáliai nemesi családból származott. 8 Ld. erre adatokkal pl. Planitz 1954. 261-263. p.; BRUNNER 1956. 116-145. p.; Brunner 1966b. 22. p. 9 Pl. Fleckenstein 1970.89. p. 10 UNGER 1963. 120-157. p. Schwäbisch Hall birodalmi városban a patriciátus igazi városi nemesség, amely semmiben sem különbözik a többi nemestől. Wunder 1956. 33-38. p.; Wunder 1966. 32. skk.; Fleckenstein 1970. 77-95. p ; ZlENTARA 1970. 119-139. p. A miniszteriálisok kezdeti szerepére Regensburgban: BOSL 1966. 167-168. p. 11 Több művében, amelyeket v. Below a következő jegyzetben idézett polémiájában részletesen elemez. Különben nagy műve későbbi kiadásaiban: SOMBART 1921. 149-153. p. is kitartott azon álláspontja mellett, hogy a város jelentősége kapcsolatban áll az ott lakó feudális urak által féléit földjáradékkal. 12 V. BELOW 192 62. 472^187. p.; BELOW 1900. 307. p.: „In den meisten Städten spielen die Ministerialen gar keine Rolle.” 13 Stoob 1968. 72. p.: „. ..die ritterliche Dienstmannschaft, deren hoher Anteil am Burgen- und Städtebau des spätund nachstaufischen Zeitalters heute eindeutig erkannt ist.” Ezt vallja kitűnő tanulmányában Reincke 1969. 349. p., is: „Unternehmendes Bürgertum und unternehmender Niederadel in innigem Zusammenwirken! Das ganze 13. Jahrhundert hindurch können wir die Liaison zwischen Grossbürgertum, altem Volksadel und ministerialischem Adel beobachten oder doch wenigstens erraten.” Vö. uo. 348-351., 361-363. p. 14 Ld. pl. v. Below 19262. 489-492. p.; Pirenne é. n. 191-192. p.; Rörig 1959. 662-667. p.; Fröhlich 1972. 23-45. p. stb. 15 Vö. pl. Planitz 1954. 261-263. p.; Czok 1959. 35. p. stb. 16 UNGER 1963. 132-136. p.;ZIENTARA 1970. 136-139. p.; Friederichs 1971. 223-230. p.
