Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
A királyi székhely és a főváros - A budai vár udvarbírói hivatala (1458–1541). Kísérlet az országos és a királyi jövedelmek szétválasztására
A budai vár udvarbírói hivatala (1458-1541) 247 is a kunok ispánja címet, ami a Jagelló-korban már eltűnik. Ez valószínűleg az 1485-ös nádori cikkelyekkel magyarázható, hiszen a 11. törvénycikk kimondja, hogy a nádor-bírói tisztén kívül — ispánja is a kunoknak.* 42 Ez azonban csak címváltozást jelentett: a provizomak az oklevelekből kiolvasható hatásköre nem változott 1485 után a kunok irányában. Annyi tehát mindenesetre biztos, hogy Parlagi utódai az ő példája nyomán kapták meg a kun officiolatust, azt azonban nem állapíthatjuk meg, hogy Parlagi azért lett-e kun ispán, mert udvarbíró volt, vagy azért, mert megbízható familiarisa volt a Hunyadiaknak. Az 1518-19-es törvények tehát joggal kapcsolják a provizoratushoz a Jászkunságot, a törvény a meglevő állapotot kodifikálta. Milyen tényleges hatáskört takart azonban az udvarbírók ispáni tiszte? Ember Győző szerint a kunok közigazgatási és igazságszolgáltatási téren a nádor, míg gazdasági vonatkozásban a budavári udvarbírók alá tartoztak. A provizor kezelte az uralkodóknak járó szolgáltatásokat, és ezért egy tisztje állandóan a kerület központjában tartózkodott. A Habsburg-korban a királyi kamara vette át ezt a jogkörét.43 Az e korszakból származó oklevelek zöme az udvarbírót teljesen földesúri tisztviselői jogkörben mutatja a kunok felett. Parancsot kap, hogy az apácák birtokára költözött kunokat ne hurcolja vissza,44 elkobzott szénát adat vissza a Kolbász-széki kapitánnyal,45 intézkedik, hogy Halas mezővárosba szabadon költözhetnek jobbágyok,46 a kunokkal szomszédos mezővárosi polgárokkal kitört hatályviszályban dönt,47 hatalmaskodások végzésére utasítja a kunokat;48 eljár a Jászkunság határainak megállapításában,49 ő szedeti be a földesúri cenzust,50 továbbá - mivel ennek egy része a kincstárt illette - a kincstartó embereivel közösen, az udvarbíró emberei szedik a rendkívüli subsidiumot.51 Bizonyos fokig földesúri, bizonyos fokig közigazgatási jogköréből ered már az, amikor vámmentességi kiváltságok betartására ad utasítást, vagy kap ilyen rendeletet.52 Ezek az adatok valóban igazat adnak a fent idézett vélemények: az udvarbíró elsősorban gazdasági téren igazgatta a Jászkunságot. Nem szabad azonban arról elfelejtkeznünk, hogy ekkorra már a jászkunok zöme lényegében a jobbágy sorba süllyedt,53 akiket az adózásnál jobbágymódra írtak össze.54 Természetesen a királyi földesúri joghatóság alatt élő kunok felett ezt a joghatóságot az udvarbíró képviselte. De a Jászkunságon akkor már kialakult egy földesúri kun réteg, a szálláskapitányoké, és miként a nemesek a megyékben, ők is territorialis szerveze744., 746-747., 752., 755-756. p.]; 1525: MÓL DL 47629. Az adatok Besenyői Bertalan, Horváth. Gergely, Ernten István deák, Piber Benedek, Ráskai Gáspár, Bánosai András deák, Kubinyi László deák, Baracsi Mátyás és Bornemissza János provizorokra vonatkoznak. Mohács után sem változott a helyzet. János király utolsó udvarbírójának, Fráter Györgynek a joghatására maradtak fenn adatok: Szerémi 346-347. p 42 Corpus luris 402. p. 43 Ember 1946. 579. p. 44 1463: Gyárfás 1870-85. III. 646. p. 45 1477: Uo. III. 679. p. 46 1480: Zichy XII. 308. p. 47 1502: MOL DL 56335. 48 1509: GYÁRFÁS 1870-85. III. 727. p. 49 1521: MOL DL 23504.; 1525: MOL DL 47629, János király 1527: 27. te.-e: a király parancsolja meg udvarbírójának, hogy kényszerítse a kunokat a határok tiszteletben tartására. MOE I. 122. p 50 1469: GYÁRFÁS 1870-85. III. 666. p.; 1473: uo. 672. p.; 1503: uo. 718-9, p. stb. 51 1495: Engel 1797-98.1. 19. p.; 1499: MÓL Ft. Kassa v. It. Schwartzenbach gy 780. sz. [MOL DF 270816 ] 52 1476: MÓL DL 17799.; 1484: MÓL DL 18995. 53 Kring 1932. 60. p. 4. j„ 61. p.; GYÖRFFY 1953. 265. p. 54 ENGEL 1797-98. I. 137., 139. p.
