Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság - Budai kereskedők udvari szállításai a Jagelló-korban
358 Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság kát más városok adataival összehasonlítjuk, különösen jól láthatjuk, hogy a budaiak tőkéje magyarországi viszonylatban nem nevezhető alacsonynak.161 Az önállósuló magyar kereskedelmi tőke első csíráit Budán találjuk meg. Adataink vannak expanziós törekvéseire Bécsben, de a többi magyar város kereskedelmi vállalkozásaiban is megtaláljuk a budai tőkét.162 Ezeknek a budai kereskedőknek országos tekintélyük volt. A legtekintélyesebb budai polgárok viselnek országos tisztségeket, különösen a pénzügyigazgatásban. Alkincstartó volt Pemfflinger Márk,163 Haller János164 és Szerencsés Imre.165 Igen sok polgárnak nemessége is volt, így még németországi eredetű nemességük volt a Hallereknek (von Hallerstein)166 és valószínűleg a Pemfflingereknek is (de Regede).167 De olyan budai polgár is nemes volt, akit az oklevelek nem mondanak nemesnek, mint az előbb említett Freiberger Wolfgang városbíró. Ugyanis 1520-ból tárgyi emlékünk van Freibergertől. A Vármúzeum halászbástyái kőtárában egy feliratos ablakkeret-töredéket találunk,168 amelyen a következő szöveg található (101. ábra). 161 Összehasonlításul ld. a kassai kereskedőtársaság megalakulását 1502-ben. Az alaptőkéhez a város 1500 forintot adott, míg 11 kereskedő összesen csak 3200 forintot tudott összeadni. A két legnagyobb tétel is csak egyenkint 500 forint volt (FÜGEDI 1956. 211. p.). Viszont ezzel a tőkével függetleníteni tudták magukat a krakkói tőkétől (uo. 209. p.). A később nagy szerepet játszó augsburgi Jakob Herbrot 1520-ban 1200 forinttal kezdte üzletét (Ehrenberg 1922.1.235. p). 162 1491-ben a kassai Ferber János 1100 Ft-tal adós néhai Forster György budai polgár özvegyének. Kassa v. It. Schwartzenbach gy. 690. sz. [MOL DF 270728.] 163 Beriszló Péter kincstartó és horvát bán kincstári helyettese volt. 1514 májusában szerepel először alkincstartóként (IVÁNYI 1910. II. 4431. sz.). Novemberben még ő az alkincstartó (uo. 4470. sz.). 1515 elején azonban már Várday Pált találjuk ebben a funkcióban (MÓL DL 22652.). Márk, Pemfflinger János fia, tekintélyes budai kereskedő volt. Később is vállal kincstári megbízást, 1521 -ben a sedis vacantia idején Pólyák Pállal közösen az egri püspöki jövedelmek kezelője (IVÁNYI 1910. II. 5084. sz., MÓL DL 23582.). Az év végén Nagyszebenbe költözik, ahol királybíró lesz (elődje özvegyét veszi el), és jelentős szerepet játszik. (Fabritius 1875. 12. skk. p.) Még ekkor is vannak perei budai üzletek miatt (uo. 153-154. p.). A Fuggereknek 1527-ben 457,58 Ft-tal tartozik (Strieder 1905. 108.). 164 Ruprecht fia. 1515. évi kincstári üzletéről szóltunk már (130. j.). Első felesége, a nagyszebeni patrícius Hecht Eufrozina révén Szerencsés Imre rokona lett. A kikeresztelkedett zsidó Szerencsés Imre egy kolozsvári nőt, a Hechtek rokonát vette feleségül (Szádeczky 1886. 58-70. p.; RATKOS 1957. 462. p.). Szerencsés és felesége 1518-ban fiukká és örökösükké fogadták Haliért (PATAKI 1950. 283. p., 7. j.). Az alkincstartóságot is Szerencsés támogatásával nyerte el. A harmincas évek elején pozsonyi pénzverömester (Münzmeister) is volt. (MOL [E 21] Kamarai lt. Benignae Resolutiones. 1531. szeptember 20.) 165 KOHN 1884. 271-286., 387-393., 475-476. p.; BÜCHLER 1937. Itt kell megjegyeznünk, hogy a budai polgárok kereskedelmi tőkéjéhez hozzá kell még számítanunk a budai zsidók kezén felhalmozódott, szintén elég jelentős pénzösszeget. Ld. pl. Kohn 1884.1. 341. p. skk. budai zsidó nagykereskedőkről a Jagelló-korban. 166 Ehrenberg 1922.1.247. p. 167 Fabritius 1875. 168 Lt. sz. 607. Freiberger egyébként budai posztókereskedő, akinek közvetítésével vesz át Bártfa városa a kincstártól hitelben 100 Ft értékű posztót 1514-ben (IVÁNYI 1910. II. 4429. sz.). (Ebben az évben-saját, címeres pecsétjével ellátott oklevele szerint-budai helyettes bíró „klain richter”. MÓL DL 25556.) Az oklevél szerint egy boltot vesz bérbe egy évre a budai Posztóárusok során. 1517-ben Jajca vára ellátására hitelez árut és pénzt a kincstárnak, és ennek megtérítésére Brassó adóját utalványozzák neki (Brassó v. lt. Stenner gy. No 57. [MOL DF 246415 ] Mályusz reg.). Mint láttuk, 1525-ben is hitelez a kincstárnak (FraknÓi 1877b. 213. p.). 1526-ban ő a budai bíró, és sajnálatos szerepet játszik Adam z Hradce (von Neuhaus, de Nova domo), Lajos király cseh kancellárja kirablásában. (Szemtanúk leírása: a pápai nuncius: MonVatic II/l. 341. p. Dernschwam Fugger-ügynök RATKOS 1957. 468. p.) 1529-ben Buda Ferdinánd-párti bírájaként török fogságba kerül és kivégzik. Egy süketnéma leánya maradt csak. (MOL [E 15] Kamarai lt. [helyesen: Magyar Kamara Levéltára] Expeditiones camerales.)
