Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)

Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság - Buda és Pest szerepe a távolsági kereskedelemben a 15–16. század fordulóján

Buda és Pest szerepe a távolsági kereskedelemben a 15-16. század fordulóján

367

Pest fellendülése a 15. század elejétől főként a marhakereskedelemmel függ össze. A Buda alapítása után jobb parti testvérvárosának alávetett Pest a királynak nyújtott kölcsön fejében csak Zsigmondtól nyerte vissza autonómiáját,73 aki már uralkodása kezdetén évi vásártartási jogot biztosított számára.74 A 15. század elején már külföldön, így Velencében és Bécsben is kimutathatók pesti kereskedők.75 1427 óta egyre gyakoribbak az olyan adatok, miszerint pesti kereskedők hitelt nyújtanak pozsonyi kollégáiknak, főként nyugati posztó szállítására.76 A pestiek sokszor nem pénzben, hanem állatban hiteleztek; vagyis: akárcsak a délnémetek, ők is áruhitelt nyújtottak a pozsonyiaknak. Jó példa Gubacsi Ferenci Gergely pesti bíró, aki az 1440-es években 1000 juhot szállított posztó ellenében pozsonyi kereskedőknek.77

Ferenci életpályája egyébként is igen tanulságos. Eredetileg gubacsi paraszt volt, aki azonban a jelek szerint már ekkor hitelben szállított állatokat Pozsonyba. 1437-ben már biztosan pesti polgár.78 1441-ben megszerzi a Gubacs melletti Kerekegyházát, és erőszakkal hozzácsatol két szomszédos pusztát, ahol juhokat tenyésztett.79 1449-ben egy másik Pest megyei zálogbirtokot szerez.80 Más adatok is azt mutatják, hogy Pest környékén virágzott a juhtenyésztés, amelyben az árutermelő parasztság játszotta a főszerepet.81 Ilyen juhteny észtő paraszt lehetett eredetileg Ferenci is, aki később juhkereskedőként városi polgár, sőt bíró lett és magának tenyésztésre alkalmas birtokokat szerzett. Fia nem követte apja példáját: Kerekegyházi néven a vidéki nemességhez hasonult. (A család vele kihalt.)82

Bár a kortárs külföldi utazók a 15. század első felében Szegedet és Pestet tartották az ország fő állatkereskedelmi központjának,83 nem becsülhetjük le a budai polgárok szerepét sem ebben az üzletágban. Közvetlen adataink vannak a budaiak marhakereskedelmére,84 valamint arra, hogy bécsieknek és pozsonyiaknak hiteleznek.85 (Előfordul az is, hogy ugyanaz a budai, akinek pozsonyi adósa van, maga egy bécsinek tartozik. Erre elsősorban a fővárosi németeknél lehet példát találni, akik az állatkereskedelemben ritkábban vettek részt.) Valószínű, hogy a pozsonyiaknak hitelező budaiak nem mind állatkereskedők. Az volt azonban a magyar Mikolai Angyal István budai bíró, aki nagyjából ugyanakkor, mint pesti kollégája, Ferenci Gergely, hi73 MOLLAY 1959. 204-205. p.

74 ZsO I. 2179. sz.

75 LorbererZsigmond pesti kereskedő 1403-ban ment Velencébe: Simonsfeld 1887. II. XIV. 1420-ban Gyalai Balázs mutatható ki Bécsben. MÓL DL 43472.

76 Pozsony v. It. oki. 1021. 1076. 1111. sz. [ma valószínűleg 3418., 3445., 3465. sz., MOL DF 241496.; MOL DF 241523,, BTOE III/2. 133. p,; MÓL DF 241543., BTOE III/2. 153-154. p.]; MOL DL 43801., 43824. [BTOE III/2. 151-152, p ]

77 Pozsony v. lt. oki. 2059., 2231., 2543. sz. [ma valószínűleg 3952., 4045., 4237. sz„ MÓL DF 242026., 242118., 242309.]

78 Uo. 1535. sz. [ma valószínűleg 3654. sz., MÓL DF 241732., BTOE III/2. 292. p] Valószínűleg őreá vonatkozik egy 1436. évi oklevél: egy pozsonyi polgár tartozik egy gubacsinak. MÓL DL 44095.

79 Károlyi Oki. 11.239-242. p.

80 MÓL DL 64358

81 Uo. 61885.

82 BÁRTFAI Szabó 1938. 780., 786., 820., 1105., 1118. sz.

83 HARASZTI-PETHÖ 1963. 56-58. p

84 KUBINYI 1963-64. 84. p.

85 1440: Pozsony v. lt. oki. 1695. sz. [ma valószínűleg 3722.; MÓL DF 241799.]; 1441: uo. 1780. sz. [ma valószínűleg 3777. sz., MÓL DF 241854.]; Uo. Prot.act. 274. sz., 275. sz.; 1442: uo. Satzbuch 50/7a. (Mályusz Elemér regesztái alapján)[MOL DF 277813.?] ; 1446: uo. oki. 2081., 2106. sz. [ma valószínűleg 3965., 3982. sz.; MÓL DF 242038,242055 ]