Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság - Buda és Pest szerepe a távolsági kereskedelemben a 15–16. század fordulóján
368 Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság telben szállított állatokat Pozsonyba, amiért posztót kellett volna kapnia. A kisnemesi eredetű Angyal a Fejér megyei Mikola részbirtokosa volt, de több mint harminc évig vett részt a főváros vezetésében. Később állami szolgálatban is állt a pénzügyigazgatásban.86 Pozsony tehát gazdasági fejlődése csúcspontján sem tudta kihasználni a közvetítő kereskedelemmel foglalkozó polgárai számára a magyar szarvasmarha-kivitelben rejlő lehetőségeket. Nem volt elegendő tőkéjük, hogy a marhatenyésztésbe és -kivitelbe bekapcsolódjanak, és így arra kényszerültek, hogy áruhitelt vegyenek fel nemcsak délnémet posztókereskedőktől, hanem budai, pesti, sőt székesfehérvári állatkereskedőktől is.87 Ebből azonban az is következik, hogy a budaiak és pestiek immár nemcsak közvetítő kereskedelemből élnek, hanem saját tőkével és exportcikkel is rendelkeznek. A század első felében az állatkereskedők kezén kezd kialakulni egy, a nyugati kereskedőkétől független kereskedőtőke. Nem sikerült azonban teljesen monopolizálniuk az állatkereskedelmet, mert ebben ekkor még bécsi kereskedők is részt vettek.88 89 A marhakereskedelem jelentősége aztán a század utolsó harmadában még fontosabbá válik. Ahhoz, hogy Buda Pozsony rovására erősödött meg, Mátyás sziléziai hadjárata is hozzájárult. Mátyás 1469-ben elfoglalta Morvaországot és Sziléziát, és így délnémet áruk Sziléziából a Jablonkai-hágón át, a Vág völgyében vezető kereskedelmi úton Pozsonyt elkerülve is eljuthattak Budáig. A király Boroszlónak adott kiváltságokkal akarta fejleszteni a sziléziaiak magyarországi kereskedelmét, ami azonban sértette Buda árumegállító jogát és a budaiak időleges ellenállásához vezetett. Mivel Mátyás utódai, a Jagellók cseh királyként szintén uralkodtak Morvaországban és Sziléziában is, megerősítették Mátyás kiváltságait.87 Ennek az északnyugati útnak jelentőségét növelte, hogy a katonaság fizetésére szolgáló olcsó posztó többnyire ezen került az országba.90 Mióta a Fuggerek bekapcsolódtak a magyar réztermelésbe, ez vált a rézkivitel fő útjává is. Ezzel szemben az Olaszországba irányuló rézkivitel útja érintette Budát.91 (Talán a fentiekkel is magyarázható, hogy nürnbergi kereskedők, még a Fuggerek megjelenése előtt budai polgárjogot szervezve, próbáltak bekapcsolódni a rézkereskedelembe.)92 A délnémet területet Budával összekötő főútvonal azonban továbbra is a Duna völgye maradt. A sziléziai út hosszabb és kényelmetlenebb lévén, a dunai út forgalma tovább növekedett, amint az osztrák pénzrontás hatása megszűnt, valamint a béke is helyreállt részben magában Ausztriában, részben Ausztria és Magyarország között. Különösen fontos volt ezen a téren Mátyás rövid ausztriai uralma (1485-90). Nemcsak a pozsonyi árumegállító jog érvényét korlátozta, hanem osztrák hercegként a bécsiét is.93 Mivel ezt követelte meg a gazdasági célszerűség, végül — visszafoglalván Ausztriát - a Elabsburgok is kénytelenek voltak ezt jóváhagyni.94 így lehetőség nyílt a délnémet városok és a magyar főváros közti közvetlen kereskedelmi összeköttetés létesítésére. Ez természetesen kihatott Buda Jagelló-kori gazdasági helyzetére. 86 KubinYl 1968a. 212-213. p. 87 Kubinyi 1963-64. 84-85. p. 88 Ilyen állatkereskedő volt pl. Wolfgang Holzer, az 1463-ban kivégzett bécsi polgármester. ENGEL-JÁNOSI 1926. 37. p.; PERGER 1985. 7-61. p. 89 Wendt 1916. 51-64. p., főleg 59. p. 90 A katonák igen gyakran görlitzi posztót kaptak fizetésül. Vö. a fenn az 58. j.-ben idézett forrással. 91 Pölnitz 1949-1951. II. 287., 582. p. 92 Kubinyi 1963-64. 85-88. p. 93 LUSCHIN 1905. 767. p.; SCHULTE 1923. I. 475^176. p. 94 LUSCHIN 1905. 770-772. p.; MAYER 1909. 161-162. p.
