Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság - A városi rend kialakulásának előfeltételei és a főváros kereskedelme a 15. század végén
326 Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság alkunak a meggátlására, a megállapított adó beérkezésének biztosítására Mátyás uralkodása második felében egy új módszert vezetnek be: a városok meghatalmazottait a királyhoz vagy a kincstartóhoz kérik, ahol vele alkudnak'meg az összegben. Ez az eljárás rokori az ugyancsak Mátyás korától a szászokkal szemben folytatott gyakorlattal: a szász városokat ft kincstár kiküldötte gyűlésre hívja össze, többnyire Meggyesre, és itt állapodnak meg az adóban.123 A magyar városoknál 1476-ban,124 1478-ban,125 1482-ben,126 1488-ban,127 és 1489-ben128 vannak ilyen meghívásra adataink. A városi adótárgyalási meghívások emlékeztetnek Zsigmond ismeretes 1405. évi városi gyűlésére. Fel kell vetnünk azt a kérdést is, hogy nem volt-e kapcsolat a városok országgyűlési meghívásainak megritkulása és az adótárgyalási meghívások bevezetése között? Bár ezt igazolni nem tudjuk, az a tény, hogy a Jagelló-korban újból rendszeresen meghívják őket az országgyűlésekre, az adótárgyalási meghívások pedig, mint látni fogjuk, eltűnnek, elgondolkoztató. Az első ilyen adótárgyalási meghívás 1476. szeptember 8-án, a nagyváradi vámper megkezdése után két nappal az első ismert perbeli terminus előtt kelt, ami önmagában véve is érdekes, hiszen Buda és magyarországi társai ekkor avatkoztak be a perbe. A második meghívás, 1478. június 28-án nem sokkal a vámperek győzelmes befejezése után kelt. Ez alkalommal a szászokat is meghívják. Fel kell tennünk, hogy ezeknek a meghívásoknak kapcsolatban kellett lenniük a vámperrel, rendszeressé válásuk esetén pedig a városok rendszeres közös gyűléseivé alakulhattak volna, amelyből egy külön városi kamara fejlődhetett volna ki. A városok azonban nem értékelték ezt a lehetőséget. Kevés közös problémájuk, gazdasági érdekegységük volt még, és így nem vállalkoztak arra, hogy az adó megajánlása fejében egységes fellépéssel közös előnyöket csikarjanak ki az uralkodótól. így, noha ezek a városi gyűlések a kincstár számára többnyire eredménytelenül zajlottak le,129 csak az uralkodó és kincstartói erőltették, s a Jagel123 Ld. 1484: QuGStWienl. 101., 103. p. stb. 124 Szeptember 8-án: MÓL Ft. Kassa v. lt. Schwartzenbach gy. 444. sz. [MOL DF 270483.] Kassának. Korponához: Teleki 1852-63. XI. 564. p. Bánfához: IVÁNYI 1910. [I.] 1995. sz. Pozsonyhoz: MÓL Ft. Pozsony v. lt. oki. 1995. sz. (a két szám azonossága nem sajtóhiba!) [MOL DF 240620.] 125 Június 26-án: Kassához: MÓL Ft. Kassa v. lt. Schwartzenbach gy. 453. sz. [MÓL DF 270492.] Ebben a meghívóban ugyan nem a kincstartóhoz, hanem önmagához idézi a városokat, nem közli a meghívás okát sem, azonban a „cum plena potestate et informationibus ad omnia que nos cum eis contulerimus nomine vestro nobis respondendi et de omnibus concordandi” kifejezés a megbízottakról nyilvánvalóvá teszi, hogy a városok beleegyezését akarta, feltehetően adóügyben elérni. [Hogy ez nem országgyűlési meghívó, azt már Teleki József is világosan látta. (Teleki 1852-63. V. 72. p., 1. j.)] Nem sokkal ezután pedig az összes szabad királyi és bányavárosoknál megkezdődött az adószedés a király számára. Pozsony v. lt. oki. 4855 sz. [MÓL DF 242918.]; HÁZI 1921^13.1/5. 375. p.] Az erdélyi szászokhoz: Teleki 1852-63. XII. 70. p. Ez az adat mutatja, hogy az ország valamennyi városáról volt szó, hiszen egyébként a szászokat nem hívták volna meg. Bártfa levéltárában a meghívót Iványi július 25-i kelettel közli (Iványi 1910.1. 2040. sz.), lehet azonban, hogy ez csak rossz keletfeloldás. 126 Június 26-án Kassának: MÓL Ft. Kassav. lt. Schwartzenbach gy. 508. sz. [MÓL DF 270547.] Bártfának: IVÁNYI 1910.1. 2230. sz. Eperjeshez: Iványi 1931-32. 591. sz 127 Szeptember 4-én Kassához: MÓL Ft. Kassa v. lt. Schwartzenbach gy. 611. sz. [MÓL DF 270650.] Bánfához: Iványi 1910.1. 2658. sz. Sopronhoz: HÁZI 1921-43.1/6. 50. p. 128 Július 19-én Sopronhoz: Uo. 56-57. p. Bánfához: IVÁNYI 1910.1. 2716. sz. A meghívó ez esetben közvetlenül a királyhoz kéri a városokat. 129 Már az 1476-os tárgyalás is eredménytelenül zajlott le, és ezért a kincstári kormányzat, arra hivatkozva, hogy a városok el sem4cüldötték meghatalmazottaikat, a szokott módon, adószedő kiküldetésével intézte el az adóztatást. Kassa: TELEKI 1852-63. XI. 568. p. Bártfa: IVÁNYI 1910. [I ] 1997. sz. - 1482-benNagylucsei Orbán kincstartó írja Kassának, „licet ipsos vestros delectos ad nos miseritis, tamen nullam cum eis potuimus inire concordiam”, és ezért maga veti ki az összeget. Az oklevél kiadva: CsÁNKI 1902. 354-355. p.
