Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság - A városi rend kialakulásának előfeltételei és a főváros kereskedelme a 15. század végén
A városi rend kialakulásának gazdasági feltételei és a főváros kereskedelme... 327 ló-korban meg is szűntek. A Jagelló-korban az adót továbbra is a régi módon szedték. Az uralkodó felszólítására és a végrehajtási utasítást tartalmazó kincstartói parancsra fizették ki a városok a kivetett adót többnyire a helyszínen a kincstartó familiárisainak. Minden királyi város, akár tárnokszéki volt, akár nem, általában egyazon napon kelt adózási parancsot kapott, ami azt mutatja, hogy a kormány és a kincstár továbbra is egységes rendnek tekintette a városokat, függetlenül bírói hovatartozásuktól.130 Mind a nagyváradi vámper megkezdése, mind pedig az első két városi adótárgyalási meghívó a Somogy megyei Kálmáncsehi mezővárosból származó Handó György kincstartósága idejére esett.131 Mivel a kincstartó a királyi tanácsban a városi ügyek illetékes előadója,132 az uralkodónak a vámperben elfoglalt városvédő magatartása valószínűleg Handó sugalmazásából származott. Handó Emusztot követte a kincstartóságban, az első adat 1476. április 20-án nevezi kincstartónak.133 Már a vámper előtt is eljárt vámügyekben városok oldalán. 1476. augusztus 7-én a kolozsvári polgárok javára feudális földesurakkal szemben az ő relatiója alapján intézkedik a király.134 A korábban alkancellárságot viselő Handó jelentős reformokat hajtott végre a kincstári adminisztrációban is.135 A nagyváradi viszonyokat személyesen ismerhette, hiszen évekig a váradi püspök, Vitéz János neveltje volt,136 testvére, Gergely pedig a nagyváradi káptalan tagja, nagyváradi kanonok, aki azonban még a vámper megkezdése előtt, 1473-ban meghalt.137 Ez a művelt, osztrák és olasz egyetemeken végzett volt diplomata életfelfogásában, úgy látszik, a polgársághoz állt közel. Származása szerint mezővárosi polgár, akinek azonban a jelek szerint a városi polgárságban is voltak rokonai.138 139 140 Szemben egyszerű származású hivatalnok kortársai nagy részével, mint Bakócz Tamás vagy Nagylucsei Orbán, birtokszerzéseiről, családjának a feudális nemességbe való emeléséről nincs adatunk. Ebben pontosan megegyezik a másik Kálmáncsehiből származó hivatalnokkal, a többnyire szülőfalujáról Kálmáncsehinek nevezett Németi Domokos fehérvári préposttal.1 J<l Kálmáncsehi-Németi Domokos birtokszerzésére nincs adatunk, testvére, János pedig csak székesfehérvári polgár, aki nem válik feudális úrrá, mint az Erdődyek vagy a Nagylucsei Dóczyak.110 Handó és Kálmáncsehi, úgy látszik, vagyonukat elsősorban a művészetek és az irodalom pártolására fordították. Valószínűleg 130 Királyi rendelet és kincstartói végrehajtási utasítás városi adóügyekben: KUB1NY1 1958a. 55. p. 1522. március 7-én például a nádor mint királyi helytartó egyszerre kér adót Bártfától (IVÁNYl 1910. [II.] 5146. sz.), Soprontól (HÁZI 1921 —43.1/7.26. p.) és Körmöcbányától. (Matunák 1898. 177-178. p.jThurzó Elek kincstartó végrehajtási utasítása március 16-i kelettel fennmaradt Bártfán (IVÁNYl 1910. [II.] 5150. sz.), Pozsonyban (MÓL Ft. Pozsony V. It. oki. 5454 sz. [MOL DF 243498.]) és Körmöcbányán. (MATUNÁK 1898. 178. p.). Az utóbbi város nem tartozott a tárnoki városok közé. 131 KUBINYl 1957. 30. p. Kálmáncsehi mezőváros jellegére ld. CsÁNKI 1890-1913. II. 578. p. 132 Szilágyi 1930.49. p. 133 MÓL DL 17787. Utolsó kincstartói említése - ekkor már kalocsai érsek 1478. aug. 29. MÓL DL 18089. 134 Bánffy Oki. II. 185-186. p. 1480. február 24-én azt az oklevelet, amelyben a király privilegiális formában megerősíti a nádor ítéletét a nagyváradi vámperben, Handó adja ki mint főkancellár. TELEKI 1852-63. XII. 116. p. 135 KUBINYl 1958a. 53. p. 136 Vespasiano Bisticci olasz humanista írt életrajzot róla. Magyarra fordította PULSZKY 1873. 286. p. 137 BUNYITAY 1883-1935 II. 150. p. 138 A Handó név elég ritka, a két egyházi pályán működő Handón kívül csak egy pécsi polgár Handót ismerünk. Zichy X. 363-365. p. 139 Kálmáncsehi Domokos életrajzát ld. Fraknói 1900. 74-76 p.; Hoffmann-Erbrecht 1919. 111-119. p ; KUBINYl 1957. 30. p. Gazdagságára ld. Bonfini IV/1. 212. p. (Decas V. Liber I. 58. p.) 140 MOL DL 18022., 18023.
