Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság - Buda város pecséthasználatának kialakulása
Buda város pecséthasználatának kialakulása 293 suk, Péter áll, akit egy későbbi oklevél már volt villicusnak nevez.219 A legmeglepőbb a tárnokvölgyi perben a joghatóság kérdése. Hol a király, hol a királyné intézkedik, és a bírák is egyszer a király, másszor a királyné megbízásából járnak el.220 A per első szakaszában ez érthető, hiszen az alperesek a királyné jurisdictiója alá tartoztak. Sokkal bonyolultabb a helyzet a második szakaszban. A budaiak egyszer azt állítják, hogy a királytól, másszor, hogy a királynétól kapták a birtokot.221 A budai várból keltező Mária királyné a feleket a királynéi kápolnában leteendő esküre utasítja,222 ami arra mutat, hogy valami jurisdictiója maradt ezen a területen. Úgy látszik tehát, hogy itt a Duna jobb partján volt egy nagyobb királynéi birtoktest, amit még a régi módszerekkel - száznagy, bilotus és jobbágyok -kormányoztak. Ide tartozott Tárnokvölgy is, valószínűleg a királynéi tárnokok földje. Talán a budai Várhegy is ehhez a birtoktesthez tartozott, hiszen Jankovich Miklósnak sikerült valószínűsíteni, hogy az ún. budai Kammerhof királynéi kúria volt.223 Ugyancsak Jankovich mutatott rá a Mária-egyház királyi kápolna eredetére.224 Ez is arra mutat, hogy létezése megelőzte a tatárjárást, hiszen a régi kápolnaszervezet abban az időben már kiveszőben volt. A Kammerhof is megelőzhette a királyi palota építését, hiszen miután IV. Béla felépítette a palotát, nem lett volna értelme külön királynéi lakhely létesítésének. Úgy gondoljuk tehát, hogy a budai Várhegy már a tatárjárás előtt királynéi birtok volt, ahol egy királynéi kúria, amelyre 1265-ből konkrét adatunk van és egy kápolna állott. A körülöttük kialakuló települést hívták Budaújhegynek vagy Újbudának. A pestiek feltelepítésével ez a terület is beolvadt a pesti újvárba. Városplébániai célból át kellett építeni a kis kápolnát, amíg a kúria továbbra is megmaradt egy századon át a királynék birtokában,225 mint ahogy a királynék 219 BTOE1.54. sz. A kiadásban a quondam szó után kipontozás látható, de a MÓL DL 82761. sz. alatti eredetit kvarclámpával megnézve világosan olvasható Petrus quondam villicus. Péter villicussága nyújt egyébként módot a tárnokvölgyi per második szakaszában kelt oklevelek időrendjének meghatározásához. Mivel a villicusság 1264-65-ben megszűnt (ld. alább), a Pétert villicusként említő oklevelek szükségképpen megelőzik ezt az időpontot. Az ebből az időből származó oklevelek közül az 56. sz. lehet a legutolsó, hiszen ez 1264 szeptemberében kelt, míg 1265 márciusában már meghal a villicus utóda, az első rektor. Ezek szerint a második szakasz első oklevele Olivér mester jelentése a királyhoz. (BTOE I. 53. sz.). A következő az 1264-ben kelt 56. sz., ezután következik az 1267 végére-1268 elejére keltezhető 54. sz. oklevél. Keltezési ideje megállapítható Lőrinc szenternyei prépost, királynéi alkancellár említéséből. Miután 1265-67-ben István az alkancellár, Lőrincet pedig csak egyetlen pontosan datálható oklevél, amely 1268. március 16-án kelt, nevezi alkancellárnak, hivatali működése nem sokkal előbb kezdődhetett (FejÉrpataky 1885. 114. p.). Sokkal később sem keletkezhetett, mert mindenképpen meg kellett előznie az utolsó oklevelet (57. sz.), ahol már egyáltalán nincs említve Péter, helyette Walter comes van feltüntetve a budaiak élén. Walter a második, névről ismert budai rektor, első rektori említése 1268. október 18-ról ismeretes (BTOE I. 100. p ). Ez utolsó oklevél terminus ante quemje IV. Béla király halála (1270. május 3; SZENTPÉTERY 1912. 28. p ). 220 Időrendben királyi intézkedésre: 53, 57. sz.; királynéi: 52. sz. (királynéi udvarbíró kiadványa), 56. sz. (ugyancsak királynéi udvarbíró ítélkezik), 54. sz. (királynéi). A Gárdonyi által nem közölt, és az időrendbe bele nem illeszthető MÓL DL 82760. sz. oklevelet szintén Mária királyné adta ki (Zichy I. 15. p ). Az 55. sz. oklevélről nem tudjuk, hogy királyi vagy királynéi intézkedés eredménye-e. 221 Attól függően állítják ezt, hogy a bírák kinek a megbízásából járnak el. A király által kiküldött Olivér mesternek azt válaszolják, hogy a királytól kapták a tárnoki földet (53. sz.), míg a királynénak azt, hogy tőle kapták (54. sz.). 222 Uo. 72. p. (54. sz.) 223 JANKOVICH 1959. 77. p. A kúriára vonatkozó régebbi irodalom: GEREVICH 1955b. 260-261. p. A kúriával kapcsolatos Zolnay-féle elméletekkel nem értünk egyet [Zolnay 1952.; ZOLNAY 1953.)]. Mivel tanulmányunkkal kapcsolatban nincsenek, kritikájukkal nem itt, hanem későbbi alkalommal fogunk foglalkozni. 224 Jankovich 1959. 82. p. 225 Uo. 77. p. A budai királynéi kúriából keltez 1265-ben IV. Béla király (RegArp I. 1446-1447. sz.), V. István Budáról űzi el az édesanyját, tehát itt volt a székhelye (ld. az alább, a 237. jegyzetben idézett Enikel-féle adatot). A ki
