Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság - Buda város pecséthasználatának kialakulása
Buda város pecséthasználatának kialakulása 291 a várost a lehető legkülönbözőképpen nevezték. Novus Mons Budensis, Mons Pestiensis, Castrum Pestiense vagy Pest, Castrum Budense, Novus Mons Pesthiensis, Mons Budensis és Buda. Már későbbi a Castrum novi montis Pestiensis és a civitas Budensis.205 Tehát a város nevét részben a régi Budából, részben a régi Pestből származtatták. Az 1250-es évektől Buda elnevezés alatt mindig a mai Budát értik. A Buda elnevezés kezdettől fogva többségben van, a királyi oklevelek keltezéseiben mindig Budát tüntetik fel, kivéve V. István egy oklevelét. Ez arra látszik mutatni, hogy Buda a terület igazi neve. IV. Béla 1269. évi okleveléből kiderül, hogy egyaránt Buda a banai egyház, a Margit-kápolna, Kovácsi, Szent Jakab egyháza (a későbbi Szentjakabfalva) és végül a budai hegyi Mária-egyház.206 Felhévízt is gyakran nevezik az oklevelek Budának.207 Valószínűnek vehetjük tehát, hogy Óbudától kiindulva le egészen a budai Várhegyig az egész területet Budának hívták, amely valószínűleg eredetileg Óbuda tartozéka volt. így meg tudjuk magyarázni a Buda elnevezést, míg a Pest név még mindig nem világos. Miért szerepel Buda pecsétjén a Pest castrum név, illetve a Novum castrum Pestiense felirat, és miért nevezi magát a város az egész középkoron át castrum novi montis Pestiensisnek? Továbbá: hogyan jutott hozzá a pesti aranybullához, és miért hívják németül a Pestet jelentő Ofennak? Ez a német elnevezés a kérdés megoldásának kulcsa. Az egész középkoron át német oklevelekben Buda Ofen, és Pest Altofen.208 Tudjuk, hogy Pest már a tatárjárás előtt gazdag német város volt.209 Valószínű tehát, hogy a budai német lakosság egy része legalábbis Pestről származott, levél); 1265: libertatem, qua cives nostri de Novo Monte Pesthiensi gratulantur (uo. 82. p.); Bude, in curia domine regine (RegArp 1446-1447. sz.; mivel a király ekkor már Óbudát Óbudának hívja, az adat nem vonatkozhat Óbudára, ld. alább); 1267: ad clicium nostrum Budense, Datum Bude (BTOE I. 95. p ); 1268 körül: cives de castro Budensi, Petrus quondam villicus, in capella rostra, datum... in castro Budensi (uo. 71-72. p., MOL DL 82761. alapján javítva. Mária királynő oklevele, a tárnokvölgyi perben); cives de Castro Pestiensi (uo. 74. p. Tárnokvölgyi oklevél); 1268: rector Castri Budensis et duodecim iurati (uo. 100. p. A város saját kiadványa!); 1269: de Buda vel in Budam, ecclesia Beate Virginis Marie in Monte Budensi (uo. 105. p.); 1270-77 közt: ecclesia Sancti Johannis evvangeliste fratrum Minorum de Monte Budensi (uo. 119. p.); 1270: in monte Pestiensi (RegArp 11/1. 1919. sz. V. István keltezése); 1273: Waltero comiti Budensi, Datum Bude (BTOEI. 131. p.); 1274: clitium regale de Buda (uo. 134. p ); 1275: rectorem Castri Budensis, Datum in Castro Budensi (uo. 145. p ); 1276: ius patronatus... in plebe Sancte Marie Budensis, in monte Budensi (uo. 152. p); edificia Castri Budensis (uo. 158. p.); sacerdote ecclesie sancte Marie Magdalene de Buda (MonVesp. 1. 292. p.); in porta civitatis Bude (uo. 294. p.); iudex pro domino rege in Buda, plebanus ecclesie sancte Marie de Buda, super montem in Castro Bude (uo. 302. p.); iudicis de Buda (uo. 315. p ); in suburbio castri Bude, (uo. 331. p ). A királyi, királynéi oklevelek keltezéseiben szereplő egyszerű „Bude” kifejezéseket csak abban az esetben tüntettük fel, ha az oklevél egyéb adatot is tartalmazott. Oklevélkiadók szerint a királyi oklevelek többségükben Budát emlegetik, míg az óbudai káptalan mindig Pesttel kapcsolja őket össze. Az 1260-as évektől az óbudai káptalan kiadványait, és néhány a káptalan javára szóló oklevelet leszámítva, Buda alatt mindig a mai Budát értik. Óbudát- még ha az 1243-as oklevél hitelességét a korai „Óbuda” elnevezés miatt nem fogadnánk el - már az 1250-es években, a tárnokvölgyi perben megkülönböztetik Budától (ld. fenn). IV. Béla pedig már 1261-ben a magát budainak nevező káptalant óbudainak hívja (RegArp II/l. 120. p. 2123. sz.). Királyi oklevelek keltezésében is találunk Óbudát: uo. I960., 1963., 1967. sz. 205 Vö. PAIS 1954. 511. p. 206 BTOE I. 104-106. p. 1257-ben IV. Béla „prope Budam (in) Chepel” keltez, ami ugyanerre mutat. RegArp I. 1165. sz. Szentjakabfalva egyházát pedig már 1247-ben ecclesia... Sancti Jacobi de Buda-nak nevezik. BTOE I. 48. p. 207 1246: Budae apud calidas aquas, RegArp I. 827. sz. 1276: de calida aqua de Buda, MonVesp I. 295. p.; de calidis aquis de Buda (uo. 380. p.). 208 Vö. MOLLAY 1959. Pest Altofen nevére: CSÁNKI 1890-1913. I. 23. p. Latinul már 1259-ben: prope villam Veteris Pest (BTOE I, 67. p ). 209 Rogerius szerint. SRI! II. 562. p.
