Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - Buda kezdetei
Buda kezdetei 97 feljebb csak az egyházi testületek kiváltságai miatt került ellentétbe a feudális erőkkel. Csak akkor került sor nagyobb összetűzésekre, amikor új német telepesek, főként nürnbergiek érkeztek, akik részben a Taschentalban telepedtek meg. Ugyanerre az időre esik a nürnbergi kapcsolatokkal rendelkező karmelita kolostor alapítása is. Ugyanekkor élesedik ki a harc a német és a magyar plébániák között, és német-magyar ellentétek kerülnek felszínre a városi jog gyakorlását illetően, miközben az újonnan érkezett németek a vezető rétegbe emelkedtek. Végül viszály tört ki a német és az - ugyanebben az időben nagyobb jelentőségre szert tevő - olasz kereskedők, valamint a vezető réteg és a polgárság között. Az 1402-es felkelést, melyet egy német mészáros vezetett, leverték ugyan, az ellentéteket azonban a 15. század első felében háttérbe szorított, de a marhakereskedelem révén gazdaságilag megerősödött gazdag magyar polgárság kihasználta, és szövetségre lépett a német kézművesekkel, valamint a külváros lakóival, hogy 1439-ben egy újabb felkelés nyomán elérje a tanácsnak a két nemzetiségi közösség közötti paritásos megosztását és a bírói tisztség évenkénti váltakozását. A gyakorlatban ez a lépés teljesítette be a magyar vezető réteg teljes egyenjogúsítását. Szövetségese, a kézműves polgárság azonban továbbra is ki volt zárva a hatalomból.516 A hiányos forrásanyag miatt sajnos az alsóbb rétegekről semmit sem tudunk mondani. Buda mint főváros Buda fővárosjellegét nem annyira királyi rezidencia mivoltában nyerte el. Hiszen Károly Róbert és fia, I. Lajos hosszabb időn át távol voltak Budától.517 Lényegesebb, hogy a 13. század második felében a központi szervek, mindenekelőtt a király távollétében az ügyeket intéző alországbíró (viceiudex), a városban tartózkodtak.518 A budai polgárok befolyása az állami jövedelmek kezelésére, az egy időre megszerzett pénzverési jog, a főpapok és mágnások jelenléte, valamint a budai rector különleges jogi helyzete, mindez a fővárosi jellegre utal. Buda polgárai az Árpád-ház kihalása után Vencel király megválasztásában is fontos szerepet játszottak.519 Nem véletlenül nevezte Károly Róbert Budát 1308-ban civitas principálisnak, és más források is kiemelték a város jelentőségét.520 A pénzügyi igazgatásban játszott szerepüket a budai polgárok még azután is megtarthatták, hogy Károly Róbert az udvart és a bíróságokat már régen Visegrádra költöztette. A főváros tekintélyét az is kiemeli, hogy a királynak a megkoronázása után először Budát kellett felkeresnie. így I. Lajos, miután 1342-ben Székesfehérvárott megkoronázták, Budára ment, ahol fogadta a nép hódolatát prout regiam decet maiestatem. Csak ezután vonult Visegrádra, állandó uralkodói székhelyére.521 Nem tudjuk, mikor alakult ki a budai polgároknak a 15. század elején igazolható joga, melynek alapján a székesfehérvári koronázáson páncélba öltözve őrizték a koronázás helyszínéül szolgáló Szűz Mária prépostsági templom kapuját, majd a királyt a szállására kísérték.522 Kiemelt jogállásukat jelzi vérdíjuk, 516 Ld. fent, 8.j. 517 Vö. GÁRDONYI 1944. 28-29. p. 518 GERICS 1962. 651-657. p,;GERICS 1965. 3-6. p. Vö. még HÖDL 1970. 26. p. 519 Ld. pl. a sok forrás közül Gombos 1937-38. 1. 499., 517., 592., 790-791. p. stb. 520 WENZEL 1855-57. II. 177. p. Más forrásokban Budát mint sedes regni el maxima civitatum említik; vö. DeÉR 1971.2. p. 521 SRH I. 504-505. p. 522 Mollay 1959. 61. p. 6. §; 119. p. 166. §.
