Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - Buda kezdetei
Buda kezdetei 83 Nem városi és nem egyházi értelemben a rector Magyarországon is előfordul mint a várnagy megnevezése.388 így nevezik például azt a várnagyot, aki az óbudai királyi várat igazgatta.389 A rector tehát nemcsak Buda városának a király által kinevezett bírája, hanem, úgy tűnik, az itteni királyi ház conservators, várnagya is, és ebben a minőségében a budai kerületben élő királyi szolgáló népek elöljárója. A legjobban ez a pesti hajósokkal kapcsolatban látható. A budai tanács első oklevele, mely ránk maradt, egy ítéletlevél 1268-ból. Az óbudai káptalan Walter comes, a budai Vár rectors, valamint a tizenkét esküdt előtt beperelte a pesti hajósokat, akiket villicusuk és három társa képviselt a bíróság előtt.390 A rector 1326-ban is közvetített a hajósok és a káptalan között.3 ’1 A rector elnökiével ülésező tanács nem véletlenül járt el a hajósok ügyében. Hasonlóképpen a halászok is a rector alá lehettek rendelve. 1347 után, amikor a budai Vár parancsokságát egy várnagyra bízták, a város viszont visszanyerte bíróválasztási jogát, ezek a szolgáló népek nem a városi tanács, hanem a vár fennhatósága alatt maradtak.392 A rektorság megalapításakor a király csupán annyi engedményt tett a budai polgárságnak, hogy egy kivétellel csak németeket és 1280-tól csak budai polgárokat nevezett ki rectorxs. A rector mellett a castrum tizenkét esküdtjéből álló tanács irányította a várost. Schünemann feltételezése, hogy az esztergomi tanács a bíró mellett működő ítélkező testületből nőtt ki, feltehetően Budára is érvényes, természetesen nem közvetlenül.393 Gondoljunk csak Székesfehérvár példájára. Pest privilégiuma nem említ esküdteket. Ezzel szemben az olyan városokban, melyek privilégiuma Székesfehérvár szabadságára (libertas) hivatkozik, említik a tizenkét esküdtet.394 Székesfehérvár első eredetiben fennmaradt oklevele 1270-ben valóban említi is a tizenkét esküdtet.395 Úgy tűnik tehát, hogy a pestiek az esküdteknek nem az esztergomi, hanem a székesfehérvári rendszerét vették át.396 Ha a tizenkét tagú tanács közvetlen külföldi átvétel leime, akkor az 1244-es aranybulla erre nyilván utalna. Mivel azonban a tanács megfelelt a Székesfehérvár mintáját követő magyar városi jognak, ezt nem említették meg a privilégiumban. Már Schünemann megállapította, hogy a budai tanácsot évente választották, és hogy Budán az esküdteket és a tanácsot azonosnak tekintették.397 Az első esküdtet a 14. század kezdetétől egyre gyakrabban nevezték albírónak (viceiudex). A rector távollétében vagy akadályoztatása esetén mint annak helyettese magát bírónak (iudex) is nevezte, mellette tizenegy esküdt ülnökösködött. Nem tudjuk, hogy a viceiitdexet választották-e. Lehet, hogy őt a mindenkori rector nevezte ki. Hiszen nem lehet véletlen, hogy 1322-1377 között ezt a hivatalt 388 MonStrig II. 520. p.: „Castellanus seu Rector Castri Strigoniensis.” Murány várában is rectores... castri voltak; AOI. 645. p. 389 1315: WENZEL 1855-1857. II. 128. p. 318. sz.: „Rector vel conservator domus nostre.” Egy másik esetben csak: „conservator domus vestre de Veteri Buda”, AO II. 120. p. 390 BTOEI. 100. p. 391 CD VIII/3. 56-59, p. 392 KUB1NYI 1964b 78-79. p. Székely György tanulmányához (SZÉKELY 1971.277-293. p.) nem jutottam hozzá. 393 Schünemann é. n. 79. p. 394 1238 Nagyszombat: ENDLICHER 1849. 446. p.: „Uillicus [...] una cum duodecim de melioribus de uilla ad exhibendam iusticiam deputatis hominibus.” 1258Nyitra: uo. 499. p.: „ut uillicus [...] omnes causas [...] ad instar ciuium Albensium [...] cum duodecim iuratis debeat (...] iudicare.” 395 MOL DL 83130. 396 Bár Schünemann szerint állítólag eleinte Esztergomban is tizenkét esküdt volt (SCHÜNEMANN é. n. 74-75. p ), ennek bizonyítékaival a tudós adós maradt. Zágrábban sem mutatható ki a 13. században a tizenkét fős tanács megléte; vő. GrothüSEN 1967. 146. p. 397 SCHÜNEMANN é. n. 76. p.
