Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - Buda kezdetei
64 Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete 5. Az Agoston-rendi remeték Szent István vértanú-kolostora. Buda harmadik kolduló rendi kolostora nem a Várban, hanem a Duna-parti suburbiumban, a folyóhoz közel épült. Az újkori kapucinus kolostor helyén állt.194 Alapítása a városalapítás idejéig nyúlik vissza, és ez a körülmény igen jelentős a várostörténet szempontjából. Egy perjelét már 1276-ban említik: tolmács volt Szent Margit szentté avatási perében.195 1309-ben tanúként tűnik föl.196 6. Az Irgalmasság Anyja karmelita kolostor. A negyedik kolostort 1372-ben szintén a suburbium, mégpedig az északnyugatra elterülő Taschentalban alapította I. Lajos király a karmelitáknak. Patrocíniuma Mater Misericordiae volt.197 Úgy tűnik, ez azonos az először 1412-ben említett Három Mária-kolostorral (conventus Trium Mariarum).198 Ispotályok A budafelhévízi külváros északi végén, tehát a város peremén a hévizek fölött épült a Szentlélek rend kolostora és azonos nevű ispotálya. Már 1308-ban említenek a Szentlélek-ispotály területén (in territorio Sancti Spiritus) egy szőlőt,199 mely talán Nándor faluban, Budától nem messze feküdt, ahol az ispotálynak 1330-ban telke volt. Mivel ez az adat a Szentlélek-templom építését is említi, az ispotályt feltehetően a századforduló táján építették. A templomot csak 1330-ban fejezték be. Buda és az ispotály között terül el a keresztesek birtokában lévő Budafelhévíz település, melynek déli része Buda északi kapuja előtt az apácáké volt. Legkésőbb a 15. század vége óta azonban a budai városi tanács felügyelte az ispotályt és a templomot, és környéküket is a fővároshoz számították.200 A korábbi szakirodalomban feltételezték, hogy a Szentháromság-kolostor is kapott Budafelhévízen egy ispotályt, ez azonban nem igazolható.201 Garády Sándor az először 1355-ben említett Szent Lázár-ispotály202 templomával azonosítja azt a középkori templomot, melyet ő ásott ki a Vár nyugati oldalán.203 Forrásként az alább idézett plébániapert használta. Véleményem szerint azonban ez az azonosítás a források alapján nem igazolható. Az ispotály valószínűleg inkább a város északi részén, Budafelhévíz nyugati határán feküdt, a mai ferences kolostor helyén.204 A harmadik ispotály a már említett kelenföldi Szent Erzsébet-ispotály volt.205 Sem a két ispotály gondozottairól, sem a felügyeleti szervéről nem tudunk semmit, legalábbis a 15. század elejéig nem.206 194 Alapítási idejét későbbre tettem: Kubinyi 1965b. 148. p. 195 MonVesp I. 252. p. 196 MonVatic 1/2. 160. p. 1340-ben szintén említik a kolostort: uo. 1/1. 422. p. 197 THEINER 1859-6011. 114-120. p.; MonVesp II. 208. p.;KUBlNYl 1965b. 147. p. 198 „Trium Mariarum de subcastro novi montis Pesthiensis” (MÓL DL 9927. [BTOE III/l. 309-311. p.]) kolostor szerzeteseit később is említik, pl. a két fennmaradt budai bortizedjegyzékben (1505: Budai bortizedjegyzék 1505.; 1510: Budai bortizedjegyzék 1510). Győrött szintén volt egy Három Mária-kápolna: LuKCSlCS PÁL 1931-1938.1. 48. p. 13. sz. Vö. KOENIG 1961. 207-215. p. 199 MonVatic 1/2. 105. p. 200 Kubinyi 1964b. 123-129. p. 201 Somogyi 1941.26. p. 202 AO VI. 399. p. 203 Garády 1945. 193-205. p. 204 Ld. a Budapest régészeti topográfiája I. kötetébe írt fejezetemet, megjelenés alatt. [A kötet nem jelent meg, a szerző Buda középkori helyrajzával foglalkozó tanulmányát ld. KUBINYI 2005., az ispotály lokalizálására ld. uo. 27-29. p. - A Szerk.] 205 Ld. fenn 88. j.
