Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - Buda kezdetei
Buda kezdetei 65 Egyéb templomok 1334-ben alapította Ulving comes, budai patrícius a Nagyboldogasszony-templom közelében a Szent László-kápolnát, melynek javadalma négy papot tartott el.206 207 A Nagyboldogasszonytemplom temetőjében, a Várhegy szélén állt a Szent Mihály-templom.208 Már 1358-ban említenek Budán egy Mindenszentek-kápolnát, melyet a Vár nyugati utcájában építettek, és később a két vári plébánia határpontjaként jelölték meg.209 Ugyanekkor alapították a suburbiumban a Krisztus Teste-kápolnát.210 1371 előtt alapította I. (Nagy) Lajos (1342-1382) a Szent Györgytemplomot211 a város fő piacterén, mely piaci templomként a német városrészben épült fel. Tekintélyes beneftciumnak számított.212 Végül meg kell említeni a Zsigmond (1387-1437) által a királyi palota előtti téren alapított kisebb Szűz Mária- vagy Szent Zsigmond-templomot, ahol egy társaskáptalan is működött.213 Piacok A város fejlődéséről fontos adatokat ismertünk meg a templom építési idejéről és jogállásáról szóló feljegyzésekből. Megállapíthattuk, hogy a suburbium magyar hospesei egy részének az alapítás időszakában sikerült elnyerniük a polgárjogot a castrum területén, és néhány templomot is tudtak építeni. A Budafelhévízzel összefüggő suburbium a Duna-parton már az alapítás idején olyan jelentős létszámú lakossággal rendelkezett, hogy saját templomot, sőt saját kolostort is kapott. Feltehetőleg a suburbium lakosai már az alapítás előtt is ott éltek. A vári magyar plébániatemplom átalakulása a Szombat-piac plébániájává, valamint „a németek között” piaci templomként a 14. század második felében felépült Szent György-templom léte újabb kérdést vet fel, tudniillik a piacokét. A városalapítások kutatásában közismert a piackérdés jelentősége.214 215 216 Ebben az esetben a fent említett forum sabbat/ból kell kiindulnunk. Az első említésekor, 1322-ben a Szombat-piac környékéről beszélnek (prope locum fori sabbati)2'5 Közel 100 évvel később tűnik fel maga a piactér egy latin nyelvű oklevélben mint loco foriZombathel vocat i2lb Ez valójában tautológia, hiszen a locus sabbati a Zombathel, mai helyesírás szerint Szombathely szó szerinti latin fordítása. A magyar „hely” szó azonban nemcsak a locus megfelelője, hanem a hét napjaival álló szóösszetételekben vásárhely értelemben is használják. Vagyis a Szombathely egészen pontosan megfelel a latin locus fori sabbati kifejezésnek. Később a latin szövegekben egyre gyakrab-206 1297 még feltűnik egy szerzetes, fráter Johannes, mint magister de Creenfeld (ha ugyan ő nem a plébánia kegyurának, a bélakúti apátnak a megbízottja volt), a következő évben azonban már „Corrardus sacerdos magister hospitalis sancte Elysabeth de Creenfeld” tűnik fel, valószínűleg egy világi pap; BTOE I 309. és 327 p. 207 MonVesp II. 85. p. 208 ZOLNAY 1964. 375-388. p.; GerÖ 1964. 389-393. p. 209 MonVesp II. 385. p. 210 Uo. 174. p. 211 Uo. 203. p. 212 Bár a templom nem volt plébánia, papját 1382-ben egy oklevél mégis mint „plebanus seu rector ecclesie beati Georgii martyris de castro Budensi” említi; MÓL DL 6854. Magyarországon a „plebanus” a plébános címe volt. 213 Kumorovitz 1963a. 109-151. p. 214 Vö. Strahm 1950. 375-376., 394. és 404. p.; FRÖHLICH 1969. I. 298-301. és 315-316. p. 215 Veszpr. kpt. o. It. Instr. Regn. B. 30. [MOL DF 229865 ] 216 1418: MÓL DL 94161. [BTOE III/2. 28. p ]
