Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság - A mezőgazdaság történetéhez a Mohács előtti Budán. Gallinczer Lénárt számadáskönyve 1525-ből
A mezőgazdaság történetéhez a Mohács előtti Budán 427 A szöveg megértését a fejérföldi tétel zavaros fogalmazása nehezíti meg. Megállapítja ugyanis, hogy a termés 11 (és 1 a tized), utána mégis azt mondja, hogy 21-et töltenek meg és szállítanak be. A szállítási költség nem pontos.108 A szöveg zavaros fogalmazása azonban mégis értelmezhető. Ha ugyanis a 21 megtöltött hordót nem a fejérföldi szőlőkre vonatkoztatjuk, hanem a teljes termésre, akkor - a szállítási költség kisebb pontatlanságát nem számítva — pontosan kijön a 21 hordós termés. (Igaz, a vörösborról megfelejtkezett a sáfár.) Hogy tizedet csak a fejérföldi szőlőben fizetett, érthető, hiszen itt más volt a tizedbirtokos; a többi szőlőben talán pénzben váltották meg a dézsmát. Ezek szerint a teljes termés 24 hordó bor. A termés mai ürmértékre való átszámításához és ennek alapján a szőlőterület nagyságának meghatározásához tudnunk kell, hogy mi a hordó. Hordón csak egy általánosan ismert mértékegységet érthetünk, viszont nem tudjuk a budai hordó űrtartalmát. A fennmaradt budai bortizedlajstromok olyan hordókat neveznek meg, amelyek űrtartalma kb. 100 köböl.109 Igaz, ebben az esetben a hordó nem űrmérték, hanem valódi hordó, de a hordó mint űrmérték feltehetően mindig az adott vidék leggyakrabban használt hordóméretét vette alapul. Ezek szerint nyugodtan vehetjük a számadáskönyvben említett hordót 100 köblösnek. Mivel a budai köböl 8,484 liter volt,110 egy ilyen hordónak 848,4 liter, azaz kb. 8'/2 hektoliter befogadóképességűnek kellett lennie. Ha ez és a 24 hordós termésről előadott feltevésünk helyes, akkor az egész termést 204, kerekszám 200 hl-re lehet becsülni. A hordóméretre vonatkozó feltevésünk helyességét az is alátámasztja, hogy épp a köbölrendszert használó vidékeken volt szokásos a hordók szerinti számítás,111 továbbá emellett szól egy régészeti bizonyíték is. Egy 10 hl-es hordó külső átmérője ugyanis hasban Prohászka Ferenc táblázata szerint 124 cm, a 6 hl-esé pedig 106 cm.112 Ezek szerint a 8" hl-es hordó átmérője kb. 118-120 cm lehetett. Ha tehát megállapítható, hogy az átlagos budai utcai pincenyílás ilyen nagyságú hordók lebocsátására volt méretezve, akkor a hordó használatát bizonyítottnak vehetjük. Ilyen középkori pincenyílás például a Szentháromság u. 3. ház műemléki kutatásánál került elő. A gyakori használat következtében két oldala, ott, ahol a hordókat leeresztették, kikopott, és a kopás helyét még a középkorban téglával egészítették ki. A kiegészítés félkör alakú, pontosan mutatja a hordó formáját. Az eredeti átmérő 128 cm volt.113 Nyilvánvaló, hogy egy nem sokkal 128 cm-nél kisebb hordótípusra méretezték a pincenyílást, azonban a hordó állandóan hozzáütődött a falhoz, és az ezért kopott ki. Fenti hipotetikus megállapításunk igazolására még egy másik módszerrel is meg akarjuk kísérelni a Gallinczer-szőlők bortermésének meghatározását. Itt a soproni Haberleiter-szőlők 108 Magasalljára ld. 106. j.; Mázsásra 105. j.; Köves: Szkv. 7. szeptember 22.: Hicest finis. Habet vinum V. Fejérföld: Szkv. 12v, szeptember 22. : Habet vinum undecim et unum dedimus ad decimas V [áthúzva] cum vino implevimus viginti unum de qualibet vase [1] dedi d. X. de duobus XII. il. II. d. A borszállítás a fenti adatok szerint is hordónként 10-12 d volt. A szöveg magyarázatát lektoromnak, Fügedi Eriknek köszönöm. 109 1505-ös tizedlajstrom: hordóméretek 92,5; 85; 100; 98; 114; 45; 99,5; 94; 88; 120; 95 köböl. Átlag: 93,7 köböl. Ha a 45 köblös, nyilvánvalóan más méretű hordót nem vesszük figyelembe, az átlag 98,6 köböl. no Lederer 1923-24. 317. p. 111 Uo. Az esztergomi érsekség tizedborait is hordókban számították. Fügedi 1960. 116-117. p. Hasonlóképpen fejezi ki a bor ürmértékét János deák felhévízi polgár nyugtája 1497-ből: „de pretio quatuor vinorum”. SZILÁGYI 1887. 55. p. Érdekes, hogy a francia középkori bortermelés egysége, a tonneau, pontosan megfelel ennek a hordóméretnek. DIÓN 1959. 651-2. p. (A tonneau 800-900 liter űrtartalmú.) A könyvre Gunst Péter hívta fel figyelmünket. 112 Uo. 313. p. 113 Budapesti Történeti Múzeum Középkori Osztálya. A Szentháromság u. 3. sz. ház műemléki kutatásának dokumentációja, készítette H. Gyürky Katalin, [valószínűleg H. GYÜRKY 1963 ] Köszönöm H. Gyürky Katalinnak és Lócsy Erzsébetnek, hogy felhívta rá figyelmemet.
