Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság - A mezőgazdaság történetéhez a Mohács előtti Budán. Gallinczer Lénárt számadáskönyve 1525-ből
414 Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság Pénzértékviszonyok a számadáskönyvben Mielőtt hozzáfognánk a számadáskönyv tételeinek elemzéséhez, tisztáznunk kell a pénzértékviszonyokat. Csak abban az esetben tudjuk ugyanis a számadáskönyvet más források adataival összehasonlítani, ha az azokban szereplő pénznemek azonos értéket jelölnek, illetve azonos nevezőre hozhatók a Gallinczer-számadásban előforduló pénznemekkel. Korszakunk legfontosabb magyar pénzneme a forint volt. Eredetileg csak az aranypénzt hívták forintnak, később azonban számítási pénzként is szerepelt: magyar forintnak nevezték a változó finomságú ezüst váltópénz, a dénár mindenkori százas egységét. Természetes tehát, hogy az aranyforint és a számítási forint közti értékviszony változó volt: függött egyrészt az arany és ezüst értékviszonyától, másrészt - mivel az aranyforint finomsága változatlan maradt - az ezüstdénár finomságától, nemesfémtartalmától. A dénárt a 15. század második fele, Mátyás uralkodása óta hosszabb ideig változatlan finomságban verték, az arany és ezüst értékviszonya sem változott lényegesen, és így az aranyforint nagyjából megfelelt a százdénáros számítási forintnak/8 A II. Lajos uralkodása idején bevezetett pénzreform - az időközben az arany és ezüst viszonylatában beállott változásoktól függetlenül is38 39 - megnövelte az arany és a számítási forint közti különbséget. 1521-ben ugyanis bevezették a nova monetát: a dénár finomságát felére csökkentették, de kényszerárfolyamon tartották korábbi értékében.40 A nova moneta fokozatosan vesztette el a közönség bizalmát, úgyhogy ezzel már a törvényhozás is kénytelen volt számolni. Az 1523:32. te. már 110 új dénárt tett egyenlővé 100 régivel.41 Az 1525 nyarán tartott hatvani országgyűlés 21. tc.-e pedig kimondta, hogy Lörinc-naptól (augusztus 10.) kezdve két új dénár legyen egyenlő egy régivel.42 Augusztustól kezdve II. Lajos körlevelek útján valóban bejelentette az új pénz verettetésének megszüntetését, az antiqua moneta újbóli verettetésének megkezdését, és a két pénz árfolyamát a törvénynek megfelelően 2 : 1 arányban szabta meg.4’ 1526-ban már 3 : 1 volt a két pénz törvényes aránya.44 Vajon milyen pénzben számolt Gallinczer sáfárja? Ennek a kérdésnek a megválaszolása már csak azért is szükséges, mert a számadáskönyv vezetésének időszakába esik a nova moneta verésének megszüntetése, bár az új pénzt egyelőre nem vonták ki a forgalomból. A számadáskönyv maga csak igen homályos következtetésekre ad módot. Annyi mindenesetre nyilvánvaló, hogy az elég gyakran előforduló forint minden esetben a százdénáros számítási forint. Aranyforintban történő kifizetéssel és aranybeváltással sajnálatos módon nem találkozunk; ez ugyancsak megnehezíti annak eldöntését, hogy régi vagy új dénárral számoltak-e. Egy adat azonban érdekes következtetéseket enged. Augusztus 9-én a sáfár megjegyzi, hogy ezen a napon két új pénz egyenlő lett egy régivel.45 Ez feltehetően az augusztus 10-én életbe lépő törvény 38 HUSZÁR 1941b. I. 560-561. p. A számítási forintra ld. KOVÁTS 1901.12. p. skk. (kamaraforintnak nevezi). 39 Ld. erre például HAUSHERR 1955. 85. p. 40 Huszár 1958. 105. skk. p. Vö. még Kubinyi 1957-58. 20. p. skk. 41 KOVACHICH 1818.1. 338. p. A Corpus Jurisban 1523:35. te. A törvény végrehajtási utasítása: MÓL DL 47507. 42 KOVACHICH 1790. 604. p. 43 Sopronnak augusztus 24-én: HÁZI 1921-1943.1/7. 162-164. p.; Pozsonynak augusztus 27-én: MÓL Ft. Pozsony V. lt. oki. 2698. sz. [MOL DF 241302 ] Ld. még MÓL DL 47621. 44 1526:34. te. (Corpus Juris 850. p.) 45 Hodie fuit moneta nova duo pro uno [!] antiqua monete [!]. Szkv. 20.
