Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság - Buda és Pest szerepe a távolsági kereskedelemben a 15–16. század fordulóján
404 Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság zott. Nyugaton főként Nagyszombatba, északon Kassára és keleten Nagyváradra költöztek. Nagyszombat szerepe az állatkivitelben volt különösen jelentős.377 Buda és Pest török kézre kerülésével új helyzet keletkezett, s így felesleges azon gondolkodni, mi történt volna, ha ez nem következik be, és a Szapolyaiak királysága megszilárdul. Pedig úgy tűnik, a főváros kiheverte volna a háborús pusztításokat, a németek kitelepítését, és Pálczán és Bornemissza példája alapján erőteljes polgársága segítségével hathatott volna az ország további gazdasági fejlődésére. Azt azonban nagyon hangsúlyoznunk kell, hogy 1541 a két legfejlettebb magyarországi várost és kereskedő polgárságát kiszakította az ország gazdasági életéből. Buda és Pest természetesen továbbra is kereskedett a királyi Magyarországgal és Erdéllyel, de ebben már nem a fővárosi polgárok játszották a vezetőszerepet. A Budán és Pesten felhalmozott kereskedelmi tőke a menekülések következtében több város között forgácsolódott szét. Magyarország központi területe nemcsak politikailag vált el az ország két másik részétől, hanem gazdaságában is nagyobb jelentőségre tett szert a balkáni kapcsolat. A budai piacon nőtt a balkáni áruk jelentősége, és a városi kereskedelem irányítása is a Török Birodalomból beköltöző üzletemberek kezébe ment át.378 Összefoglalás Különböző okokból a Magyarország és a Nyugat közt a 15. század közepéig jelentős közvetítő szerepet játszó Pozsony gazdasági jelentősége a század második felére csökkent, ami egybeesett Bécs gazdasági nehézségeivel is. így újra lehetővé vált, hogy Buda és a délnémet városok között közvetlen gazdasági kapcsolatok jöjjenek létre. Az 1470-es években magyarországi marhakivitel is újból fellendült.379 Mindez egybeesett Buda fővárosi jellegének megerősödésével, és ennek gazdasági hatásával, valamint az olasz-magyar kereskedelmi kapcsolatok élénkülésével. Az ország nem különösen nagy külkereskedelmi forgalmának jó része a budai és a pesti piacon bonyolódott le, és ezzel kapcsolatban a belkereskedelemben is Buda és Pest vált az ország gazdasági központjává, empóriumává. Buda gazdasági életében az egyik legfontosabb faktor—bár talán nem az egész Jagelló-korban - az olasz kereskedelem és az itt élő olaszok szerepe. Nem véletlenül említette Oláh Miklós az első helyen Budán az olasz kereskedőket. Az azonban nem áll, amit Támoky Ilona állított, hogy „ebben az időben a pénzügyi és kereskedelmi élet teljesen olasz kezekben volt”.380 Ez még Mátyás és Beatrix házassága után sem következett be, noha akkor az olaszok tényleg növekvő szerepet játszottak. Vitán felül jelentősen befolyásolta a főváros gazdasági életét a délnémet kereskedőtőke. Számos, különösen nürnbergi cég tartott fenn gazdasági kapcsolatot a magyar fővárossal, és telepített ide üzleti megbízottat. A legerősebb természetesen a Fugger-cég volt, amellyel szemben 1525-ben néhány nürnbergi lépett fel. A délnémet tőkétől bizonyos fokú függésben álló budai német vezető réteg, amelynek tagjai közül egyeseknek utóbb sikerült függetlenedniük. Buda e téren hasonlóan hatott a többi magyar város vezető rétegére, mint a délnémetek Budáéra. 377 Gárdonyi 1938.12., 15. p.; Bessenyei 1994.35-43. p. 378 FEKETeNagy 1973. II. 375-383. p. 379 BLANCHARD 1986. 433^434. p. 380 TÁRNOK Y 1961. 107. p.
