Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság - Buda és Pest szerepe a távolsági kereskedelemben a 15–16. század fordulóján
Buda és Pest szerepe a távolsági kereskedelemben a 15-16. század fordulóján 405 Ezzel egy időben erőteljes réteget jelentettek a kettős város állatkereskedői is, amely üzleti tőkéjét részben a feudális urak pénze bevonásával is növelhette. Pest az ország marhakereskedelmi központja és emellett a Szerémség minőségi borainak fő piaca. Egy - talán másik - kereskedőcsoport elősorban a hazai eredetű áruk kereskedelmében volt érdekelt. Buda és főleg Pest ennek is központjai voltak. A különböző csoportok között természetesen nem volt éles határvonal; ha lehetőségük volt, a bizonyos árukra specializálódó kereskedők más lehetőséget sem hanyagoltak el, de ebben a korszakban még eléggé szétvált a külkereskedelem két ága. Az importőrök, akik főként szöveteket hoztak be, és az exportőrök, akik pedig marhákat hajtottak ki, különösen Mátyás pénzreformja óta elkülönültek egymástól. Ez, valamint a belső áruforgalomban szerepet játszók érdeke a várospolitikára is kihatott. Mohács és főként 1529 - a németek távozása - új helyzetet teremtett. Megszűnt a német konkurencia, és a budai és pesti magyar polgárság biztosította vezető szerepét. Az exportőrök és importőrök szétválása - talán a németek kikapcsolása következtében - megszűnt. 1541, Buda török kézre kerülése azonban további változást okozott. Buda, Pest és más központi fekvésű városok kiesése az addig a nagyobb városok árnyékában másodvonalú mezővárosok számára tette lehetővé a külkereskedelembe, főként az állatkivitelbe való bekapcsolódást és tőkeképződést.381 Történeti Szemle 36. (1994) 1-52. p. 381 SZAKÁLY 1971. 135-272. p.; SZAKÁLY 1994.
