Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság - Buda és Pest szerepe a távolsági kereskedelemben a 15–16. század fordulóján
Buda és Pest szerepe a távolsági kereskedelemben a 15-16. század fordulóján 403 A Nyugattal üzletelő kereskedők érdekelve voltak a Habsburg-párttal való viszony rendezésében. Ugyanazok a személyek, akik 1529/30-ban a leginkább exponálták magukat János király oldalán, délnémet eredetű, illetve gazdasági kapcsolatú polgártársaik távozása után megszabadultak az ő konkurenciájuktól, és így eredményesen tudtak bekapcsolódni a nyugati kereskedelembe. Nem véletlen, hogy amikor János király halála után, 1540-ben tanácsadói az elhunyt király csecsemő fia örökösödése mellett álltak ki, kapcsolatokat kerestek a Habsburgokhoz. Buda 1541 tavaszi ostroma idején a tanács egy része, Pálczán Péter bíróhelyettes vezetése alatt, beengedte az ostromló németeket Budára, ahonnan azonban kiverték őket. Az áruló városi tanácstagok elmenekültek. Egyikük volt Bornemissza Tamás tanácstag is, akit Paur társaként ismertünk meg, és aki az eseményekről krónikát hagyott hátra. Köztük volt továbbá Paur és Bornemissza 1539. évi megbízottja, Bácsi Benedek. De csak egy német származású, az állatkereskedő36S Drailinger Tamás.368 369 A németek közül tehát csak néhány marhakereskedő maradt Budán. Pálczán korábban a budai János-párt vezére volt. Dél-Magyarországról származott, de már ifjúként Budán élt, ahol a jelek szerint szabó lett. Már 1529 előtt bejutott a város vezetőségébe és az 1530. évi ostrom idején főbíróként nagy érdemeket szerzett a város védelmében. János király teljes bizalmát élvezte, és ő járta ki valamennyi, Buda javára kiadott kiváltságlevelet. Ebben az időben jó kapcsolatban állott Fráter Györggyel, aki Gritti halála után kincstartó és nagyváradi püspök lett.370 A barát maga is üzletelt,371 és feltehetően folytatta azt a kincstári hagyományt, amely szerint a kincstár pénzét időként állatokba fektették. (Vö. fentebb Harber Mátyás, illetve Ernuszt Zsigmond eseteivel.) Nem zárható ki, hogy Fráter György üzleteiben a budai polgárok - és főként Pálczán is - részt vettek. Pálczán dúsgazdag ember volt. Amikor 1541-ben menekülnie kellett, házában állítása szerint 60 000 Ft értékű áru és 40 000 Ft készpénz maradt vissza.372 Bár ez nyilvánvaló túlzás, kétségtelenül a főváros egyik legtekintélyesebb kereskedője volt. Buda eleste után - részben Ferdinánd segítségével - sikerült anyagi helyzetét rendeznie,373 és Bornemissza Tamás társa lett. Az 1550-es évek végén Pálczán, Bornemissza, azután a lembergi Wolfgang Cremer és Lorenz Langh kereskedők, továbbá Johann Schrangl a lembergi kereskedelemre specializáló társaságot hoztak létre. Pálczán állítólag 30 000 Ft tőkével lépett be.374 Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a teljes városi vezető réteg átállt volna Ferdinánd pártjára. Buda egyik legtekintélyesebb polgára, a többszörös városi tanácstag Tétémi István - akinek apja a század elején háromszor töltötte be a városbírói tisztet375 -, Buda török kézre kerülése után is ott maradt. 1543-ban ő a bíró, és az 1546. évi török adólajstrom szerint ingatlanai adómentesek, ugyanis török szpáhi lett.376 A pesti és budai polgárok többsége azonban eltávo368 Gárdonyi 1939. 1-10. p. Bornemissza emlékirata kiadása: Verancsics II. 195-203. p. 369 Gárdonyi 1939. 10. p. 370 Horváth 1872. 371 Egy 1534. évi jellemzés szerint: „Quaestor maximus, vini, tritici, boum, ovium et velleris et coriorum.” Pray 1806. II. 48. p. Feltűnő, hogy ebben a felsorolásban csak az agrártermékek - azok azonban szinte hiánytalanul - szerepelnek. Ez volt a magyar üzletemberek fő árucikke is. 372 MOL [E 15 Magyar Kamara Levéltára] Expeditiones camerales Fase. IV. fol. 251.; Gárdonyi 1939. 5. p. 373 Uo. 5-6. p. 374 Gárdonyi 1934. 167. p.; Bessenyei 1994. 35^13. p. 375 KUBINYI 1966. 263., 285. p. 376 Uo. 263. p.
