Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság - Buda és Pest szerepe a távolsági kereskedelemben a 15–16. század fordulóján
402 Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság mutatja, hogy Buda támogatásra szorult a kereskedelembe bekapcsolódó urakkal szemben. A nemesítést, jellemző módon, a király azzal indokolta, hogy noha a budaiaknak vámmentessége van, ezt egyesek nem ismerik el, mint országos nemeseknek azonban vámmentességük vitán felül áll. A szarvasmarha-kereskedelembe is egyre több úr kapcsolódott be; még a Fuggerek is.361 Nehezítette a főváros helyzetét, hogy noha az ország kétharmadán János uralkodott, a nyugati határszél városai Ferdinánd országrészébe estek. Visszaesett az olasz kereskedelem is, amelyen Gritti esetleg segíthetett volna ugyan, de 1534-ben megölték. A harmincas években nőtt a török áruforgalom, de ennek hasznából csak részben részesülhettek a fővárosi kereskedők. Oláh Miklóstól és másunnan tudjuk, hogy török kereskedők gyakran keresték fel a „baráti” Budát.362 (A török követek nagyszámú kíséretében nyilván már Mohács előtt is nem egy kereskedő eljutott a magyar fővárosba.)363 Megváltozott a nyugati irányú kereskedelem is. Bár az 1538. évi nagyváradi békéig hadiállapotban állt egymással a két király, mégis számos budai és pesti kereskedő hozta be Ausztriából hajón vagy szekéren a megszokott nyugati árukat: posztót és késeket.364 Úgy látszik, hogy a marhakereskedők vették át a behozatal intézését, és részt vettek az áruk további elosztásában is.365 A dolgok természete szerint csökkent a délnémet befolyás, de a néhány, Budán és Pesten maradt német jó hasznot húzhatott ebből az üzletből. Pestről, ahol amúgy is kevés német élt, úgy látszik, nem költöztek el. Például Hallerek és Eysalerek János király alatt is maradtak a bal parti városban, és buzgón kereskedtek Ausztriával.366 A budai németek közül csak egy németet, Paur Jánost említhetünk. Magyar üzlettársakkal hozott létre egy céget, és így kiterjeszthette üzleteit. 1539-ben Bácsi Benedek urai: Paor (!) János és Bornemissza Tamás budai polgárok nevében elismeri, hogy amikor egy besztercei polgár ingatlanát 612 forint 77 dénár adóssága fejében le akarták foglalni, a besztercei bíró, 100 forint híján, megfizette az adósságot. Paur társaira még visszatérünk. Paur 1542-ben bécsi és budai kereskedőként fordul elő, és egyike a legnagyobb állatexportőröknek, de egyben jelentős posztóimportőr is volt: 6369 forint értékben hozott be, 11 276 forint 20 dénár értékben vitt ki árukat. Az 1542-ben ismert kereskedők között ő vitte át a határon a harmadik legmagasabb vámértékű árut.367 A posztó- és állatkereskedelem tehát ugyanazok kezében volt. 361 Uo. 64-65.p.; Gaál 1966. 474. p. 362 IVÁNYI 1941. 51. p. 363 1500-ban pl. egy 130 személyből álló török követség érkezett Budára, 1503-ban pedig 150-en voltak. Sanuto I. 127., 131. p.; Uo. II. 69. p. 364 Pozsony v. lt. oki. 5453. sz.fÖStA]; Kriegsarchiv (Wien). [Alte] Feldakten 1540 Fase. 8. Nr. 4. (A regesztát Mályusz Elemértől kaptam.) 1531 -ben pestiek mentek áruért Németországba. Hajókkal és szekerekkel hazajövet a törökök megtámadták és kirabolták őket. Szerémi 275-276. p. Bánffy János nádor levele ebben az ügyben a nagyvezírhez: Kárffy 1908. 317-320. p. Kárffy németnek veszi őket a nádor következő szavai alapján: „quidam mercatores ex partibus Alemaniae per aquam Danubii negociacionis gracia Budam venientes” (uo. 317. p.). Ez csak annyit mond, hogy a kereskedők Németországból érkeztek, de nem mondja meg, hogy milyen nemzetiségűek voltak. Ezzel szemben a történetet részletesebben leíró Szeréminél ezt olvassuk (uo. 275. p.): „In Felhewiz solebat omni anno forus [így!] nundinis, et Pestienses ad Germaniam egressi fuerant propter mercimoniam ad futuram nundinum [így!]; et in aqua super Ister flui venerant...” Azaz: a pestiek Németországból a budafelhévízi sokadalomra hoztak árukat. 365 Ld. erre a 367. j.-ben idézett adatot Paurról. 366 Kubinyi 1963-64. 109. p. és fenn, a 364. j. elejét. 367 Beszterce v. lt. Missiles, [MOL Ft. X 1249. 428. doboz.] 1539. évi Nr. 12.; EMBER 1988. 194., 197., 556. p.
