Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság - Buda és Pest szerepe a távolsági kereskedelemben a 15–16. század fordulóján
Buda és Pest szerepe a távolsági kereskedelemben a 15-16. század fordulóján 399 Az első jelenség a vámpereknél ugrik ki. Buda és Pest, gyakran más városokkal, közösen több pert folytatott vámbirtokos feudális urakkal és egyházi testületekkel saját vámmentességük biztosítása érdekében. Ami különös: a főváros kizárólag akkor indított pert, amikor magyar ült a bírói székben.334 Pest a legtöbb perben Buda oldalán vett részt. Ez nem jelenthet mást, mint hogy - miként arról már volt szó - a belföldi kereskedelmi forgalomban a fővárosi magyar polgárság volt leginkább érdekelve. Még akkor is, amikor a viszály, mint a nagyváradi vámperben, külkereskedelmi árucikkek vámja miatt tört ki. A vámpereknél azonban nem mutatható ki ellentét a budai vezető réteg különböző csoportjai között, legfeljebb annyiban, hogy a németek kevésbé voltak érdekelve bennük, és így amikor ők állították a bírót, nem kezdeményeztek pereket. A magyar bíró által kezdett pert azonban továbbvitték. A 16. század elején úgy látszik, kiéleződött a helyzet a budai tanácsban. 1491-1501 között minden páratlan évben, amikor a bíróság a németeket illette, Pemfflinger Jánost választották bíróvá. 1503-ban aztán a már említett Harber Mátyás ötvös és kereskedő lett a bíró, hogy 1505-ben és 1509-ben megint Pemfflinger következzék. 1507-ben azonban Harber Mátyás fiát, Jánost választották a város fejévé, aki legalább négyszer, utoljára 1523-ban töltötte be ezt a tisztet. A 16. században azonban egyetlen bíró sem mutatható ki folyamatosan hivatalában annyiszor, mint Pemfflinger vagy korábban Münzer János és mások. Ugyanez mondható el a magyar bírákról is. Pemfflingert általában Adám Gergely váltotta a bírói székben (1482-ben, 1488-ban, 1490-ben, 1492-ben, 1494-ben, 1496-ban, 1500-ban volt bíró). Az 1484. évi bírót nem ismerjük, 1486-ban a máskülönben ismeretlen Keresztes, 1498-ban pedig Kanczlyr János - akinek öccse Bakócz Tamás kancellár testvérét vette feleségül - bíráskodott. A 16. században az Ádámhoz hasonlóan hosszan működő magyar bíró is hiányzik.335 336 Valami olyan változás következett tehát be, amelyről csak feltevéseink lehetnek. Ismeretes, hogy 1500 közepén, állítólag országgyűlési határozatra és néhány budai polgár kezdeményezésére, eltiltották a külföldiek magyarországi kereskedését, s az utóbbiakat kiutasították az országból.3j6 Az érdekes az, hogy 1500. évi Szent György-napi országgyűlés törvényei erről mit sem szólnak. Megjegyzem, hogy épp Szent György-napján választották meg a budai bírót, ez esetben Adám Gergelyt. Hasonló törvényt hoztak 1498-ban (31. te.), de ez sem utasítja ki a külföldieket, csak azt írja elő, hogy az idegenek az állatokat a harmincadhivataloknál vegyék meg. (Ez is a magyarok állatkivitele ellen szólt.)337 Ennek ellenére a rejtélyes 1500. évi határozatot végrehajtották, és ezért Nürnberg városa-nyilván mert ő volt leginkább érintve-ellenintézkedéseket tett: eltiltotta a budaiak nürnbergi kereskedelmét. Ezt a budaiak kérésére rövidesen visszavonták, ami érthető, ha arra gondolunk, hogy ezzel árthattak volna városuk húsellátásának. (Ez különben egyik bizonyíték a budaiak Nürnbergig terjedő kereskedelmére.) Rövidesen visszavonták az 1500. évi rendelkezést is. Egy másik országgyűlési határozat is hatott a város politikájára. Az 1504:28. te. az állatkivitelt a szokásos módon a külföldiek kezére akarja juttatni. Buda élén megint magyar bíró állt, aki a szabad királyi városok közös fellépését követelte a törvény ellen.338 A századfordulón egy másik ügy is érintette a várospolitikát: az olaszok kereskedelmi kiváltságai elleni fellépés 334 K.UBINY1 1963a. 223. p. 155. j. 335 Bírólisták: Kubinyi 1966. 285-286. p.; Rady 1985. 172-176. p. 336 Haller 1962. 471. p.; Thallóczy 1900. 77. p. 337 Corpus Juris 612. p. 338 Uo. 688. p. Buda 1504. augusztus 10-i körlevele a városokhoz: Bártfa v. It. oki. 3804. sz. [MOL DF 216692 ]
