Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság - Buda és Pest szerepe a távolsági kereskedelemben a 15–16. század fordulóján
400 Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság és az ebben az időben Budán járt Paumgartner úgy tudta, hogy ezeket vissza akarják vonni,339 arra azonban nincs adat, hogy ez megtörtént volna. Legalább másfél évtizedig megmaradt az olaszok gazdasági hatalma. Paumgartner tehát valószínűleg a délnémetekkel szövetséges budai kereskedők olaszellenes terveiről értesült. A városi vezető réteg attól sem riadt vissza, hogy demagóg módszereket alkalmazzon az olasz konkurenciával szemben. Nem egy olyan eseményre maradt adat, amikor belső zavarokat felhasználtak az olaszok elleni támadásra.340 Mohács és Buda eleste közt. A németek kitelepítése Budáról A mohácsi csata után Szulejmán seregével Budára jött, amelynek lakossága legnagyobbrészt elmenekült, úgyhogy a város gyakorlatilag ellenállás nélkül esett a törökök kezére, akik felgyújtották.341 Ezek után visszavonultak, a romváros pedig az új király, Szapolyai János kezére jutott. Vele szemben egy főúri klikk Habsburg I. Ferdinándot választotta meg. János király 1527 közepén ellenállás nélkül engedte át fővárosát vetélytársának, majd később Lengyelországba menekült.342 Az 1526. és 1527. évi események hátterében a budai városfalak romos állapota húzódik meg, ezek között ellenállni öngyilkossággal lett volna egyenlő.343 Az 1527 és 1529 nyara közti viszonylag békés időszakban, a Habsburg-kormányzat alatt álló városban megindult az újjáépítés, az elmenekült polgárok visszatértek. A jelek szerint a városban semmi sem változott. A tanácsban túlnyomó többségben azok ültek, akik 1526 előtt. A magyar-német paritást is fenntartották.34 ' A magyar-osztrák perszonálunió a továbbiakban nyilván hatott volna Buda és Pest gazdasági életére, egyelőre azonban ennek még nem voltak jelei.345 A háború előtti gazdasági hatalmát azonban nem tudta megőrizni a kettős város. Az ország nagy része Ferdinánd kezére jutott ugyan, a Tiszántúl egy részén azonban a János-párti Czibak Imre váradi püspök maradt az úr, és az ottani nemesség egy része is Jánoshoz húzott. Északkeleten a parasztság egy része lázadt fel Habsburg-párti fóldesurai ellen János király nevére hivatkozva.346 A zavaros időszak nyilván hatott a szarvasmarha-kereskedelemre, Pest pedig a Szerémség török kézre kerülésével elvesztette egyik legfontosabb árucikkét, a szerémségi bort. Nőtt viszont a török (és balkáni) kereskedelem jelentősége. Török kereskedőkre már Mátyás korából is maradt adat,347 a növekvő ellenségeskedés ellenére a Jagelló-korban is tovább nőtt az igény a balkáni árukra.348 Mindez növelhette a kereskedők között azok számát, akik a törökökkel fennálló béke, sőt szövetség hívei voltak. (Nyilván nem véletlen, hogy a pesti városi vezető réteg egy tekintélyes tagja, Beke Ferenc az 1525. évi hatvani országgyűlés alkalmából 339 Müller 1962. 200. p. 340 Beatrix okiratok 343. p. 341 Kubinyi 1973. 200-201. p. 342 Iványi 1941. 36. p.; BARTA 1977. 1-30. p. 343 IVÁNYI 1910.1. 3266. sz. 344 Kubinyi 1973. 201-202. p. 345 Pl. abba az irányba hathatott volna, hogy a király a harmincadokat az alsó-ausztriai kamara által igazgatta volna, ami később meg is történt. Ember 1988. 25-28. p. 346 H IDEGPATAK Y 1904, 150., 154., 157., 162. p. 347 Ld. fenn, 207. j. 348 Ld. fenn, 206. j.
