Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - „Burgstadt”, „Vorburgstadt” és „Stadtburg”. A középkori Buda morfológiájához
36 Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete Blomberg és Detmold. Többnyire 13. századi alapításúak.57 Planitz adatai is mutatják, hogy akár uralkodói, tartományúri, vagy nemesi alapítású korábbi várról van szó, mellettük zömében a 13. század folyamán alakul ki város. A 13. századi várak mellett is keletkezik város, nem egyszer egyszerre épülnek fel.58 „Ohne Zweifel hielt das ganze 13. Jahrhundert an der Verbindung von Burg und Stadt fest. Die alte Funktion der Burg: Ausübung von Macht und Schutz durch den Burgherrn blieb erhaltan [erhalten]. Um so bemerkenswerter ist es, dass in spätstaufischer Zeit auch Städte gegründet wurden, in denen es keine Burgen gab.”59 Ez utóbbi azért történt, „weil die Stadt selbst als Grossburg fungieren sollte”. Ilyenkor azonban olykor utólag kapott várat a város.60 Nem minden vár melletti város tartozik típusainkhoz, csak az azonos szinten épült és közös fallal védettek. Westfáliában jó példa Arnsberg, a hasonlónevű grófság fővárosa. A vár a Ruhr kanyarja felett sarkantyúhelyzetben épül fel, all. század végén. Mellette a 12. században fejlődött ki a város. Ez alatt 1238 előtt már egy új várost is találunk. (8. ábra.) Az amsbergi grófok különben más Burgstadtokat is alapítottak.61 A hesseni Friedberg szokatlanul nagy alapterületű várát Barbarossa I. Frigyes császár építtette, ezt követte vele egy szinten a szabályos alaprajzú város. A település egy bazalt háton terül el úgy, hogy a vár, amelynek egy római castellum volt az őse, az Usa folyó és egy patak összefolyása felett foglal helyet. A várat az őrségül kirendelt ministerialisok és utódaik, mint birodalmi lovagok a 19. század elejéig lakták, és így a várossal együtt megmaradt közvetlenül a birodalomhoz tartozónak. A vár lovagi őrsége és a birodalmi város polgársága közti viszony nem volt mindig felhőtlen,62 ez azonban nem vezetett a hozzátartozó város polgársága részéről a birodalmi vár lerombolásához, mint a 13. század második felében Oppenheimben, Mühlhausenben vagy Nordhausenben.63 Németország délnyugati részén a friedbergi modell miniformái mutathatók ki. Egyes grófok és urak váraik mellé a 13. században gyakran alapítottak városkákat, amelyekben lovagjaiknak hűbéreket adtak. Ezek is Burgstadtoknak, kibővített váraknak tekinthetők. (Engen, Bräunlingen stb.)64 A bajorországi Rothenburg ob der Tauber viszont jelentősebb hely volt. Itt a Tauber folyó felett sarkantyúhelyzetben már a 10. században épült egy vár. Ezt 1142-ben szerezte meg III. Konrád, aki melléje egy újabb várat emelt. A 12. század második felében az ekkor már birodalmi vár mellett egy vártelepülés keletkezik. A 12-13. század fordulóján létrejön az Óváros, majd a 13-14. század folyamán az előváros. Rothenburgot tipikus Burgstadtnak tartják, az érdekessége az, hogy akár Conway-ban itt is a vár fekszik a legalacsonyabb helyen, a hozzáépült város keleti felének szintkülönbsége 20 méterrel magasabb. Rothenburg is birodalmi város lett, amely először megszerezte a vár területét, majd 1425-ben Zsigmondtól engedélyt kapott lebontására. (9. ábra.)65 57 Kittel 1973. 75-82. p. 58 Planitz 1954. 166. p. skk. 59 [„Kétségkívül az egész 13. század ragaszkodott a vár és a város kapcsolatához. A vár megőrizte a régi funkcióját: a várúr gyakorolhatta a hatalmat és elláthatta a védelem feladatát. Figyelemre méltó, hogy a késő Stauf-korban olyan városokat is alapítottak, melyekben nem voltak várak.” - A Szerk.] PLANITZ 1954. 67. p. skk. 60 [„Mert magának a városnak kellett »nagyvárként« (Großburg) működnie.” - A Szerk.] PLANITZ 1954. 184. p. 61 HdbHistSt. Deutschland. III. 30-34. p.; Ehbrecht 1979. 143-153. p. 62 PLANITZ 1954.26. p.; SCHWIND 1976. 101-106. p.; Schwineköper 1980.140. p. Alaprajz: uo. 139. p. 8. ábra. 63 Schwind 1976.105.; 108. p; Patze 1976.433. p. skk ; Mägdefrau 1979.364. p.; Langer 1979. 378. p. skk. 64 Maurer 1976. 219. p. skk. 65 SCHNURRER 1969. 59-79. p. Alaprajz: 60. p.; HdbhistSt. Deutschland. VII. 637-642. p. Alaprajz: 641. p.
