Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - „Burgstadt”, „Vorburgstadt” és „Stadtburg”. A középkori Buda morfológiájához
Burgstadt, Vorburgstadt és Stadtburg. A középkori Buda morfológiájához 37 Keletnémet területen a nagyon elterjedt kisvárosok egyes típusaira mutatunk rá. Gyakran keletkeznek korábbi várak mellett kisvárosok. Ez sokszor szabályos alaprajzú, a vár pedig Stadtrandburg formában a négy vagy többszögű város egyik sarkába jut.66 Tapasztalunk ilyet nem szabályos utcahálózatú négyszögletes alaprajzú városnál is.67 Előfordult a vár és város együttes alapítása is. Pl. Grossenhain esetében a vár ugyancsak a város szélére került.68 69 Ritkán, és inkább a későbbi időben utólag is építhettek várat a város sarkában, mint a hallei Moritzburgot, amelyet 1484-ben emeltek Zwingburgként a polgárok ellen.66 Más jellegűek a többé-kevésbé háromszög alakú városok. Itt a vár leginkább sarkantyúhelyzetben egy fennsík folyó felé eső csúcsán, a város két hosszéi szárának szögletében foglal helyet.70 E többségükben 13. századi kisvárosok után említsük a középváros Bautzent. A Spree kanyarjánál egy fennsík sarkantyúján foglal helyet a szláv eredetű vár, amely mellett a fennsíkon fokozatosan kialakult a város. (12. század.) A terepviszonyok következtében a vár itt is alacsonyabban fekszik az ovális alakú városnál. A különbség Conway-hez és Rothenburghoz képest az, hogy Bautzen három dombon fekszik, és a vár dombja alacsonyabb, mint a városé.71 Csehország esetében az azonos szintű vár és város többségében kisváros, és viszonylag késői. Itt is megtaláljuk a szabályos alaprajzú, négy vagy ötszögletű várost egyik sarkában várral, és nem egyszer a másikban templommal, vagy kolostorral. Többségükben 13-14. századi alapítások, de nem mindig azonnal kőépületekkel.72 73 A háromszög alakú városokra ugyanaz áll, mint amit az imént a németeknél láttunk. Jellemző példa a 13. században két folyó összefolyása felett fennsíkon épült Bechyné és Jindrichűv Hradec, (10., 11. ábra),1' vagy a 14. századi Telő.74 Lengyelországból is lehetne hasonló példákat idézni, erre azonban nincs terünk. A Baltikum már említett Vorburgstadtjaira még egyszer nem térünk ki.75 A vár és város viszonya talán a legjobban Ausztriában van feldolgozva.76 Itt mutatható ki az a terminológiai kettősség, amelyet a Burgstadttal kapcsolatban már idéztünk.77 Burgstadtnak nevezik azokat a nagy kiterjedésű birodalmi, vagy őrgrófi várakat, várkörzetek központjait, me66 Pl, Neu-Haldenslebenben az ötszögü (lekerekített sarkú az egyik) város egyik sarkában: WÄSCHER 1962. Textbd. 53. p., Bildbd. 81. kép. Grimma: nem szabályos négyszög egyik sarkában: Blaschke 1973.354-358 p. 6. ábra. 67 Pl. Möckern, WÄSCHER 1962. Textbd. 60. p., Bildbd. 115. kép.; Stassfurt: uo. Textbd. 71. p., Bildbd. 163. kép. Heringen: uo. Textbd. 165. p., Bildbd. 543. kép. 68 BLASCHKE 1973. 349-352. p. A város majdnem kör alakú, a vár mégis sarokszerepet tölt be. Uo. 4. ábra. 69 WÄSCHER 1962. Textbd. 160. p. skk., Bildbd. 515. kép. 70 Pl. Leisnig, ahol azonban - nyilván a két oldalról meredek fennsík miatt - a vár nincs összekötve a várossal, viszont ez utóbbi a vár felé nyitott. BLASCHKE 1973.362-365. p. és 8. ábra. Előfordulhat persze síkföldi városoknál is ez a típus, főleg ott, ahol a terepadottságok ugyancsak többé-kevésbé háromszög alakú alaprajzot posztuláltak, mint a mocsarak közti Oebisfelde esetében. WÄSCHER 1962. Textbd. 61. p. skk., Bildbd. 122. kép. 71 Radig 1955. 131, p. skk. 117. ábra.; SCHÜTZE 1967. 47-66. p. 8. ábra. 72 Pl. Dornailice, Párnát’ mást 34-43. p. Kadart, uo. 130-139. p. Itt azonban a nagy négyszögletes piactérrel rendelkező szabályos alaprajzú város inkább ovális alakú, északi részén egy templom és egy kolostor, délen a vár védi. Moravska Tfebová, uo. 206-215. p.; Novÿ Jiáin, uo. 226-232. p. 73 Bechyne: MENCLOVÁ 1972. II. 330. p. 484. ábra.; Dostál-HrÚza-Libal- VodÉra-ZalŐIK 1974. 120. p. skk. Jindfichúv Hradec vára a 13. század elején, városa a 13. század közepén épült. Párnát’ mást 108-119. p. Az alaprajz: MENCLOVÁ 1972. 1. 103. p. 124. ábra. 74 Párnát’ mást 336-347. p 75 Ld. fenn 7-10. j. Feliin alaprajzát ld. még PERÉNY1 1961. 97. p. D. ábra. 76 Ebner 1970.; Mitterauer1970.; Mitterauer 1973.; Mitterauer 1976.;Klaar 1971.;Gutkas 1977., stb. 77 Mitterauer 1973. 472. p.
