Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság - Buda és Pest szerepe a távolsági kereskedelemben a 15–16. század fordulóján
Buda és Pest szerepe a távolsági kereskedelemben a 15-16. század fordulóján 369 Mátyás kormányzata még egy szempontból hatott a főváros kereskedelmére. Láttuk, hogy a 15. század első felében, különböző okokból, az olasz kereskedők gazdasági jelentősége visszaesett a magyar fővárosban. Most, különösen Mátyásnak Aragóniái Beatrixszel kötött házassága óta (1476) Budán több olasz, főként firenzei kereskedőt tudunk kimutatni. Ügyfeleik most is főként főpapok és főurak voltak. A királyi udvar budai tartózkodása következtében azonban mégis a kincstárral kötötték legnagyobb üzleteiket.95 Mátyás azzal is erősítette helyzetüket, hogy engedélyezte számukra a kiskereskedelmet,96 noha ez idegenek számára Budán is tiltva volt. Erre utal Mátyás utódának, II. Ulászlónak 1496-ban Firenzéhez intézett levele: „polgáraitokat és kereskedőiteket itt mindig nem másként, hanem mint a sajátjainkat tartották és tartják folyamatosan.”97 A marhakivitel a magyar-némethez hasonlóan fellendítette a magyar-olasz áruforgalmat, amihez még borkivitel is járult.98 Marhákat főként Velencébe exportáltak.99 A szomszédság ellenére — vagy talán épp azért - a velencei kereskedelem jelentősége Mátyás alatt nem vetekedhetett a firenzeiével, noha az előbbi sem minősíthető jelentéktelennek. Különféle okokból, főként uralkodása végén, Mátyás és az Adriai Köztársaság kapcsolata megromlott.100 (A Jagelló-kor majd ebben is változást hoz.) Firenzénél és Velencénél kisebb mértékben mutathatók ki kapcsolatok Milánóval.101 Árui következtében a gazdag délszláv városköztársasággal, Raguzával folytatott kereskedelmet is az olasz vonalhoz sorolhatjuk. A gyakorlatilag független városállam elvileg elismerte a magyar királyt urának, és ezért olykor adót is fizetett. így a magyar uralkodók kiváltságokkal látták el Raguzát, amelynek kereskedői közül többen üzleteltek Budán.102 A középkori magyar királyság kedvező földrajzi fekvése elősegítette az olaszokkal és Raguzával folytatott kereskedelmet. A magyar korona melléktartományai határosak voltak Velencével, és Dalmácia elvesztése után is maradt magyar kézen levő kikötőváros az Adrián: Zengg. A firenzei kereskedők, Budára menet, rendszeresen látogatták hajókkal a zenggi kikötőt, különben a legkényelmesebb út ugyancsak a zenggi kikötőből indult a tengeren Velencébe. A kikötő jelentősége a Jagelló-korban különösen megnőtt, és nyilván nem véletlen, hogy II. Ulászló egyszer egy firenzei kereskedőt nevezett ki zenggi kapitánynak,103 akinek utóda rendszeresen 95 Az olasz kereskedelem jelentőségét az ország gazdasági életére ebben a korszakban a korábbi történetírás általában nem ismerte fel, noha firenzei levéltári kutatásai eredményeként Simonyi kétkötetes forráskiadványt állított össze Florenczi Okmánytár címmel, amely, egybevetve hazai forrásokkal, világosan mutatja az olasz áruforgalom jelentőségét. Simonyi okmánytára azonban kéziratban maradt, és ma a MTA Könytára Kézirattárában található. Sajnos, kevesen használták. Ezt és más forrásokat aknázta ki a művészettörténész: Balogh 1926. 197. p. skk. Ld. még BALOGH 1966. (Itt elszórva számos olasz kereskedelmi, ill. művészekre vonatkozó adat.) A velencei kereskedelemre: KARDOS 1951.435. p. Magam részletesen foglalkoztam ezzel: KUBINY1 1959a. 99-119. p., ill. KUBINYI 1963b. 126-127., 133. p.; Haller 1962. 467-480. p,; SZÉKELY 1964. 53-55. p.; SZÉKELY 1993. 403^113. p.; GOLDENBERG 1963.254-288. p.;TEKE 1979. Olaszok mint feudális urak üzletfelei: MÁLYUSZ 1958. 305-306. p. 96 MÜLLER 1962. 200. p. 97 Florenczi Okmánytár I. XI. sz. 98 A marhakivitelre ld. fenn, 69-72. j. Bőrkivitelre: MÜLLER 1962. 140. p. 99 Tagányi 1899. 144-149. p.; Kardos 1951. 437^138. 442. p. 100 teke 1990. 245-275. p. 101 BALOGH 1966. 1.410-421,618-619. p. 102 Gelchich 1887. 614-617., 626-627., 648-651. p. (kiváltságok) 617., 620., 623., 628., 667., 672., 676-677., 681., 683. p. (a magyar királynak fizetett adók) 646., 666. p. (A budai polgárokkal azonos jogállásra való igény.) 103 1496: II. Ulászló Firenzének: „mittimus Florentiam [. . .] Joannem Pastorem civem vestrum ac civitatis Segnie nostrum Capitaneum. ..” Florenczi Okmánytár 1. XI. sz. Pastor zenggi kapitányra és üzleteire: KUBINYI 1959a. 111. p. 37.j.
