Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság - Buda és Pest szerepe a távolsági kereskedelemben a 15–16. század fordulóján
Buda és Pest szerepe a távolsági kereskedelemben a 15-16. század fordulóján 365 mert a rendszeresen tartott bírósági ülésszakokon (az oklávákon), szinte az egész birtokos nemesség megjelent.48 A 15. században a kúriában már egy állandó, nemcsak az oktávák alatt működő bíróság is működött. A bíróságok országos szerepe Mátyás reformjai után csak nőtt.49 Ugyancsak ő szervezte meg a pénzügyeket irányító kincstartóságot, és hajtott végre kancelláriai reformot is.50 Ezek is Budán működtek. A 15. század közepe óta rendszeres országgyűléseket is általában Budán vagy Pesten, esetleg a Pest melletti Rákos mezején tartották, amelyeken a nemesség elvileg fejenként lett volna köteles megjelenni.51 A 15. század végén a nemesség - talán túlzó becsléssel - 25-30 000 háztartásra tehető.52 Amennyiben a nemességnek csak kétharmada jelent meg, az is 15-20 000 embert jelentett, szolgák, esetleg zsoldosok nélkül. A fővárosjelleg következtében a két testvérváros élelmiszer- és kézművesipari termékek terén előnyös és kényelmes felvevőpiachoz jutott, ami a 15. század második felétől egyre nagyobb hasznot biztosított lakói számára. A fővárosi kereskedelem egyik legfontosabb üzletága, az udvari szállítás ezzel állt kapcsolatban. Ez elsősorban a Jagelló-korban mutatható ki, de már Mátyás alatt is számolni kell vele. (Igaz, nagy királyunk gyakran tartózkodott Boroszlóban, majd Bécsben, úgyhogy az udvari szállítások haszna nem mindig a budai kereskedőknél csapódott le.) Ugyancsak főleg a fővárosi üzletemberek mutathatók ki egy másik üzletágban: a kincstári jövedelmek bérletében, illetve kezelésében. A főváros ebben már a 14. században is élenjárt, ilyetén szerepe azonban Mátyás pénzügyi reformjai alatt tovább növekedett. Különben magát a reformot is egy budai polgár, Ernuszt János valósította meg kincstartóként.53 Fontos volt még a hadiszállítás is. A török előnyomulás miatt a déli végvárakban állomásozó állandó katonaság ellátása és fizetése nagy terheket rótt a kincstárra, Mátyás nyugati hadjárataiban pedig egy - ugyancsak állandó - zsoldossereg harcolt.54 Fegyvereket, lőszert, a katonák zsoldjára is fordított posztót Mátyás részben a hazai városoktól,55 részben a meghódított tartományokból (pl. Szilézia és Alsó-Ausztria) szerezte be. A helyzet a Jagellók alatt annyiban változott, hogy feloszlatták Mátyás zsoldosseregét, ám a török határon az erdélyi vajda, a horvát bán és a temesi ispán által fegyverben tartandó bandériumokon kívül56 továbbra is jelentős, királyi zsoldban részesülő katonaság állomásozott. A kincstár 1504-ben összesen 54 3 3,57 1 51 1-ben pedig 6247 katonának fizetett zsoldot. Az utóbbi alkalomkor a zsoldból 5420 forint értékben posztóval „fizettek”: görlicivel és „egyszerűvel”. így tudjuk meg, hogy 375 vég posztó 1500 forintot ért. Ezt az arányt a többi posztóra 48 HAJNIK 1899. 209-213. p. Hogy mennyi nemes jött még egy ún. breve iudicium alatt is össze a fővárosban, azt az ilyenkor felvett tanúkihallgatások igazolják. Pl. 1509: „in civitate Budensi [...] a nobilibus [...] comitatuum de Posega, Wesprimiensis, Jauriensis, Posoniensis, Mosoniensis et Tholnensis, instante scilicet presente brevium iudiciorum termino, huc Budam [...] congregatorum [... inquirendo... rescivissent.” Héderváry I. 515. p. 49 Szilágyi 1930. 93. p. skk.; Bonis 1971.219-115. p. 50 A kancelláriára Szilágyi 1930. passim. A kincstárra: KUBINYI 1957. 25-31. p A pénzügyi és kancelláriai reformokra összefoglalóan: KUBINYI 1990a. 81-104. p. 51 Uo. 79-81. p.; Teke 1986. 197-217. p.: Mályusz 1941. 367. p. skk.; MÁLYUSZ 1965.1. 56. p. skk. 52 SZABÓ 1963b. 90. p.; Maksay 1984. 290-291. p. 53 Ld. rá fenn, 50 j.-ben idézett irodalmat. 54 TÓTH 1925.; RÁZSÓ 1958 117. p. skk.; KUBINYI 1990b. 88-99. p. 55 Ld. az előző j.-et, valamint: KUBINYI 1993b 155-167. p 56 KUBINYI 1982. 159-178. p 57 MÓL DL 21279.
