Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság - Buda és Pest szerepe a távolsági kereskedelemben a 15–16. század fordulóján
364 Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság 1460 táján következett be a visszaesés. Pozsonyban, amelynek áruforgalma annyira kötődött Ausztriához, általában bécsi dénárban kötöttek üzletet35 - akárcsak Sopronban36 -, így a város jelentős károkat szenvedett az osztrák pénzválság következtében.37 Ehhez számíthatjuk az akkori zavaros osztrák viszonyokat,38 a Magyarország és Ausztria közti gyakori hadiállapotot, és ezek hatását a kereskedelemre,39 úgyhogy nyilvánvaló, hogy ennek hatnia kellett Pozsony fejlődésére is. (Hasonló volt a helyzet egyébként Bécsben is.)40 A harmincadbérlet utolsó két évében erősen esnek a vámbevételek. Ugyanakkor a városi háztartás kiadásainak csökkenése a polgárság adózási lehetőségének esésére utal. 1460 után ugrásszerűen és nagymértékben hanyatlik a távolsági kereskedelmi hitel is.41 Pozsonynak egyelőre nem sikerült régi gazdasági jelentőségét visszanyernie, és amikor Mátyás király visszavonta árumegállító jogát,42 elvesztette azt a támaszát, amely mesterségesen élesztette gazdaságát. Mind Pozsony, mind Sopron életében mindenütt kimutatható a hanyatlás.4’ A nyugati határvárosok jelentőségének csökkenése nem maradhatott hatástalan a fővárosra; nyilvánvalóan használt neki. A Buda és Pest kedvező földrajzi helyzetéből fakadó előnyöket a 15. század elejétől — majdnem ugyanakkor, amikor az 1402. évi intézkedések károsan hatottak — mind gazdasági, mind gazdaságon kívüli faktorok csak növelték. Ezek a faktorok vagy azonnal, vagy következményeikben hatottak, és nekik köszönhető, hogy a város fejlődése nem akadt meg a határszéli városok támogatása idejében. Gazdaságon kívüli ok volt a királyi udvar állandó ott tartózkodása; az udvar, az ott élő főpapok és főurak ugyanis állandó piacot biztosítanak a fővárosi kereskedőknek és kézműveseknek.44 Bár Buda már a 13. század második felétől elvileg az ország fő- és székvárosa,45 ezt a szerepet a 14. század nagy részében Visegrád játszotta. Zsigmond király sokat utazott, római királlyá választása (1410) után pedig hosszabb ideig távol volt az országtól is. Mátyás alatt aztán Buda valódi székváros lett, és bár háborúi őt is sokszor távol tartották a fővárostól, ő hozta létre budai udvartartása ellátására a budavári udvarbírói hivatalt, a királyi uradalmak fő jószágkormányzóságát.46 Utódai, a Jagellók már szinte állandóan Budán tartózkodtak. A királyi udvartartás magával hozta a központi bíróságok és hivatalok fővárosba koncentrálását. Ebből a szempontból nagyon lényeges a bíróságok és a kormányszervek Visegrádról Budára költözése (1405-08 között).47 A bíróságok itteni működése azért különösen fontos, 35 KOVÁTS 1902. 209. p. stb. 36 Ld. a különböző soproni számadáskönyveket: HÁZI 1921—43. 37 KOVÁTS 1937. 178-196. p„ főként 193-195. p. 38 LUSCHIN 1905. 765. p.; MAYER 1909. 122. p. skk. 39 III. Frigyes pl. 1457-ben visszavon egy rendelkezést, miszerint idegen kereskedők nem kereskedhetnek országaiban. (Ezt a rendelkezést a rokonával, V. Lászlóval való ellenségeskedéssel indokolta.) HÁZI 1921-1943. 1/4. 239. p.; A nyolcvanas évek háborúinak hatása Bécsre: Oppl-Perger 1993. 19-20. p. 40 Ld. az előbbi jegyzeteket. 41 KOVÁTS 1937. 183. p.; PERGER 1976.2-38. p. összeállította a Bécsben működő nürnbergi kereskedőkre vonatkozó adatokat, beleértve a pozsonyiakkal kötött üzleteket. Feltűnően csökkennek az adatok a 15. század közepe után. 42 Pozsony v. It. oki. 4089., 4107. sz. 43 Pozsony és Sopron gazdasági életének hanyatlására ebben a korszakban számos adatot hoz Szűcs 1955. 44 Sombart 1913. 77. p. Bécs példája: Brunner 1949-50. 26. p. 45 Gárdonyi 1944.219-231. p. 46 ENGEL 1987.1. 70-92. p.; Kubinyi 1964c. 71. p. skk. 47 Kumorovitz 1963a. 122-123. p.
